Ünnepi hagyományok Európában: mutatjuk, hogyan töltik a karácsonyt a többi országban

A karácsonyi hagyományok teszik igazán varázslatossá az ünnepi időszakot Magyarországon. A legnagyobb hagyományok közé tartozik az adventi koszorún történő visszaszámolás vagy a karácsonyfa szaloncukorral való díszítése. Mivel ezek a hagyományok nagyon fontosak számunkra, a világ más tájain élő emberek hagyományainak megismerése csak még izgalmasabbá teszi az ünnepet.

Ezért a nemzetközi autókölcsönző-összehasonlító weboldal, a DiscoverCars.com megvizsgálta, hogyan ünneplik a karácsonyt Európában, kiemelve azokat az ünnepi hagyományokat, amelyek nagyon eltérnek az otthonunktól.

Franciaország

Franciaországban az ünnepi hagyományokban van néhány jelentős különbség. Míg Magyarországon nem szokás december 6-án ajándékokat hagyni Mikulásnak, a francia gyerekek december 24-én hagyományosan sárgarépát hagynak Père Noël szamarának, Gui-nak. De mind Magyarországon, mind Franciaországban a gyerekek általában cipőben kapják meg az ajándékokat – ez a hagyomány valószínűleg abból a történetből ered, hogy Szent Miklós aranyat dobott egy szegény ember ablakába, hogy segítsen a családjának, és az arany a cipőbe esett.

A fő ünnepségek mind Magyarországon, mind Franciaországban karácsony estéjén zajlanak, de az ételek összetétele kissé eltér. A francia családok bőséges vacsorát fogyasztanak, amelynek főételei a Le Réveillon, a Dinde aux marrons (gesztenyével töltött pulyka), a foie gras és a Bûche de Noël (karácsonyi rönk torta), amelyet gyakran az első ajándékbontás követ aznap este, míg Magyarországon a halászlé és a töltött káposzta a népszerűbb választás.

Olaszország

Olaszországban a karácsony egyedi hagyományokkal bír: a gyerekek karácsony napján ajándékokat kapnak Babbo Natale-tól (Mikulás), de az ünneplés folytatódik La Befana-val, egy seprűnyélen repülő boszorkánnyal, aki édességeket és apró ajándékokat hoz január 6-án, a Vízkereszt ünnepén. Ez azt jelenti, hogy az olasz ünnepi időszak december 8-tól (a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe) egészen a Vízkeresztig tart, így az ünneplés csaknem egy teljes hónapot ölel fel.

A zene és a népművészet még tovább növeli a varázsát. Míg Magyarországon hagyományosan a kórusok énekelnek, addig Olaszország középső és déli részein – különösen Nápoly környékén – a zampognari (pásztoroknak öltözött dudások) járják az utcákat, rusztikus, ünnepi hangulatot kölcsönözve az évszaknak.

Az ételek központi szerepet játszanak az ünnepek során. Az olaszok hagyományosan karácsony estéjén (La Vigilia) nem esznek húst, hanem hal- és tenger gyümölcsei ételeket fogyasztanak, majd karácsony napján gazdag, bőséges lakomát rendeznek, amely gyakran már ebédkor kezdődik, és számos regionális specialitást tartalmaz.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyságban az egyik legérdekesebb különbség az, hogy itt maga a Mikulás hozza az ajándékokat december 25-én, míg Magyarországon Jézuska (Kis Jézus) hozza őket december 24-én.

Míg Magyarországon a karácsonyfát hagyományosan csak 24-én hozzák be a házba, az Egyesült Királyságban az emberek gyakran már december elején, néha már novemberben is felállítják és feldíszítik a fát!

Egy másik érdekes különbség a karácsonyi vacsora. Az Egyesült Királyságban ezt 25-én fogyasztják, általában az ajándékok kibontása után, és a vacsora fő összetevője gyakran a hús. A legnépszerűbb választás a sült pulyka, amelyet gyakran sült burgonya, baconba tekert kolbász és kelbimbó kísér.

Spanyolország

Spanyolországban a karácsony egyedi hagyományokkal jár: a karácsonyi ünnepek középpontjában nem a Mikulás, hanem a Tió de Nadal (a három király) áll. A három király január 5-én érkezik, amikor a gyerekek és a felnőttek egyaránt összegyűlnek az utcai felvonulásokon, ahol a királyok édességeket dobálnak a tömegbe, és ajándékokat hagynak a gyerekeknek az éjszaka folyamán.

Spanyolországban a fő karácsonyi ünnepi vacsorát, a Nochebuena-t, szintén december 24-én tartják, vagyis az ünnepségek több héten át tartanak. A hagyományos ételek között szerepelnek a sült húsok, a sült halak és a töltött baromfi.

Lengyelország

A lengyel karácsonyi ünnepek gazdag, jelentőségteljes hagyományokkal teljesek. Az ünnepi időszak december 6-án (Mikołajki) kezdődik, amikor Święty Mikołaj (Szent Miklós) apró ajándékokat hagy a gyerekeknek, de a fő ünnepség és az ajándékcsere karácsony estéjén (Wigilia) zajlik.

Lengyelország egész területén számos különböző figura jelenik meg a helyi hagyományokban, akik ajándékokat hoznak a gyerekeknek. A déli Sziléziai régióban ez a Dzieciątko, ami kisgyermeket jelent, és a mi Jézuskánk lengyel megfelelője. Közép- és Kelet-Lengyelországban Święty Mikołaj gyakran kettős feladatot lát el. Az egykori porosz régiókban azonban Gwiazdor látogat el, a lengyel karácsonyi énekek hagyományainak szereplője, aki egy hosszú bottal egy csillagot visz, amely a betlehemi csillagot szimbolizálja.

A december 24-én fogyasztott Wigilia-vacsora egy tizenkét szimbolikus fogásból álló lakoma, amely a tizenkét apostolt és az év tizenkét hónapját jelképezi. A legfontosabb ételek közé tartozik a Barszcz (céklaleves uszkával), a pierogi és a sült ponty. Az étkezés előtt a családok megosztják az Opłatek-et (kovásztalan karácsonyi ostyát), darabokra törik, miközben személyes kívánságokat cserélnek az elkövetkező évre. Ez a rituálé a megbocsátást és a szeretetet szimbolizálja. Az asztalnál egy üres helyet tartanak fenn váratlan vendégek számára, vagy az elhunyt szeretteik emlékére. Úgy tartják, hogy a tizenkét fogás megkóstolása szerencsét hoz az elkövetkező évre.