4 remek film a legendás rendezőtől, Tarr Bélától
Yasushi Kanno / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP
Mint megírtuk, Tarr Béla súlyos betegség következtében hunyt el.
70 éves korában, kedden meghalt Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, többek közt a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák című filmek alkotója.
Számos kitüntetést nyert el: 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapott. 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet, 2012-ben a magyar filmkritikusok B. Nagy László-díját. 2011-től 2023-ig a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke volt, majd tiszteletbeli elnökké választották.
Művészetét több külföldi kitüntetéssel, egyebek közt a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával, számos nemzetközi filmfesztivál életműdíjával ismerték el. 2023-ban megkapta a tiszteletbeli Európai Filmdíjat. Tavaly februárban a 44. Magyar Filmszemle, legutóbb pedig a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál életműdíjával tüntették ki.
Most megmutatunk néhány remekművet Tarr Bélától, amit neked is látnod kell.
Családi tűzfészek (1979)
Tarr Béla első egész estés játékfilmje, amely 1979-ben jelent meg. A film fekete-fehér, kb. 108 perces, és erősen dokumentarista stílusú szociodráma. Egy fiatal házaspár és gyermekük történetét meséli el, akik a férj szüleivel kénytelenek együtt élni egy szűk lakásban; a mindennapi konfliktusokon keresztül az akkori magyarországi lakásválságot és a szocialista bürokrácia embertelenségét ábrázolja.
A filmben főként amatőr szereplők játszanak, sok az improvizáció, ami erős valósághatást kelt. Stílusában még nem a későbbi, metafizikus Tarr-filmek világát képviseli, hanem a nyers társadalomkritikát. A Családi tűzfészek megosztott nagydíjat nyert a mannheim–heidelbergi filmfesztiválon, és Tarr Béla nemzetközi pályakezdésének kulcsfontosságú darabja.
Kárhozat (1987)
A Kárhozat Tarr Béla 1987-ben készült, 1988-ban bemutatott játékfilmje. A forgatókönyvet Tarr és gyakori szerzőtársa, Krasznahorkai László közösen írták. A film első bemutatója a 38. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon volt 1988 februárjában, majd ugyanebben az évben a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon is debütált. Ez a film hozta meg a rendező számára az első nemzetközi elismerést.
A film egy elszigetelt, lepusztult bányászvárosban játszódik. A középkorú Karrer (Székely B. Miklós) céltalan, kiüresedett életet él, akárcsak a környezetében élők többsége. Egyetlen kapaszkodót a helyi bár énekesnője (Kerekes Vali) iránt érzett vonzalma jelent számára. Amikor a nő elutasítja közeledését, Karrer nem képes belenyugodni a visszautasításba. Egy adódó alkalmat kihasználva csempészésbe keveri az énekesnő férjét (Cserhalmi György), abban a reményben, hogy eltávolításával ismét közelebb kerülhet a nőhöz.
Sátántangó (1994)
Tarr Béla életművének talán legfontosabb darabját is be kellett tennünk a listába. A történet egy széthulló alföldi tanyaközösség életét követi, ahol a lakók egy titokzatos férfi, Irimiás visszatérésében remélik a megváltást, miközben manipuláció, önáltatás és erkölcsi leépülés bontakozik ki. A film a remény és a kiszolgáltatottság körforgását ábrázolja. A Sátántangó világszerte a filmtörténet egyik legjelentősebb műveként tartják számon, rendszeresen szerepel minden idők legjobb alkotásait felsoroló listákon.
A torinói ló (2011)
Íme Tarr Béla utolsó projektje rendezőként. Tarr Béla tudta, hogy az életművét ezzel az alkotással akarja lezárni. A forgatókönyvet Krasznahorkai Lászlóval közösen írták. A kiindulópont egy filozófiai anekdota: Friedrich Nietzsche 1889-ben Torinóban egy megvert ló láttán omlott össze. A film nem Nietzschéről szól, hanem elképzeli a ló és gazdája további sorsát. Egy elszigetelt tanyán élő apa és lánya mindennapjait követjük, ahol az ismétlődő cselekvések (öltözködés, evés, munka) fokozatosan kiüresednek, miközben a világ lassan megszűnik működni. A torinói ló is rengeteg elismerést kapott, a 2011-es Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be, ahol Tarr Béla Ezüst Medvét nyert.
