3 színházi előadás Budapesten, amiért most érdemes jegyet venned
Forrás: Freepik
Márciusban több budapesti színház is újdonságokkal várja a közönséget: klasszikus művek újraértelmezései és ritkán játszott darabok kerülnek színpadra.
A Nemzeti Színház műsorán A mi kis városunk debütál, a Radnóti Színház Csehov korai darabját, az Erdőszellemet mutatja be, a Centrál Színház pedig Marina Carr jelentős drámáját 21 évvel az ősbemutató után állítja újra színpadra.
A Macskalápon – Centrál Színház
Centrál Színház március 13-án mutatja be A Macskalápon című drámát, amely Marina Carr, a kortárs drámairodalom királynőjeként is emlegetett szerző legmeghatározóbb műveinek egyike. A modern Médeia-variációként számon tartott darab mitikus és realista elemeket ötvözve, sajátos humorral és sűrű atmoszférával vizsgálja az elköteleződés, a szenvedély és az öröklődő sors kérdéseit.
A történet egy ír lápvidéken játszódik, hajnaltól alkonyatig követve egyetlen nap eseményeit. Középpontjában Hester Swane áll, a titokzatos, őserejű kirekesztett nő, akit gyermekként magára hagyott az anyja. A döntés napján Hester válaszút elé kerül: marad a Macskalápon, és szembenéz az őt elutasító közösség haragjával, vagy távozik, átengedve kislányát annak apjának és új társának. A darab a női sors, az anyaság, a párkapcsolati hűség és az identitás kérdéseit járja körül, miközben azt is megmutatja, miként öröklődnek tovább a feldolgozatlan traumák generációról generációra.
Az előadás fordítója és rendezője Puskás Samu. Hester szerepében Martinovics Dorina látható, mellette Básti Juli, Csoma Judit, Szabó Kimmel Tamás, Gáspár Sándor, Hermányi Mariann, Pálfi Kata, Fodor Tamás, Szécsi Bence, Kerek Dávid és Lukács Ádám lép színpadra.
A 1998-ban írt mű ma is időszerű: közösségről, kirekesztésről, hatalmi viszonyokról és személyes felelősségről beszél. A Centrál Színház előadása mai közegbe helyezve ad új hangsúlyt Carr legerőteljesebb drámájának.
Básti Juli / Fotó: Sárosi Zoltán
Erdőszellem, avagy a föld az őrült, amely még a hátán hord benneteket – Radnóti Színház
Radnóti Színház március 8-án mutatja be az Erdőszellem, avagy a föld az őrült, amely még a hátán hord benneteket című darabot, Anton Pavlovich Csehov korai művét, amely a későbbi Ványa bácsi ősváltozatának tekinthető. Csehov még harmincéves sem volt, amikor 1889-ben megírta ezt a szerteágazó, komikus elemekben gazdag tragikomédiát. A vidéki birtokon játszódó történet szereplői egyszerre bosszantóan kisszerűek és mélyen szeretetreméltók: nagy terveket dédelgetnek, miközben képtelenek kitörni saját „helyette-életükből”.
Az Erdőszellem már magában hordozza mindazt, ami Csehovot a világirodalom egyik legnagyobb drámaírójává emelte. Bár sok az átfedés a Ványa bácsival, ez a változat szertelenebb, formailag szabadabb, és egyedülálló módon reményteli befejezést kínál – még ha ez a remény inkább látszatüdvösségnek is tűnik. Az előadást – a kilencvenes években a Radnótiban legendássá vált Ványa bácsit is rendező – Valló Péter állítja színpadra, most pályája végéhez közeledve újabb számvetésként tekintve a darabra. Értelmezésében az Erdőszellem fájdalmas közelségbe hozza süllyedő világunk tragikomikumát.
Csehov műve alapján, Wessely László és Morcsányi Géza fordításának felhasználásával a szövegváltozatot Hárs Anna készítette, aki az előadás dramaturgja is. A produkcióban színpadra lép Schneider Zoltán, Mészáros Blanka, Krisztik Csaba, Berényi Nóra Blanka, Pál András, Major Erik, Martin Márta, Bálint András, Gazsó György és Porogi Ádám; vendégművészként Major Irma csatlakozik az alkotókhoz.
View this post on Instagram
A mi kis városunk – bemutató a Nemzeti Színházban
Thornton Wilder kétszeres Pulitzer-díjas szerző műve az amerikai drámairodalom egyik alapdarabja. A fiktív Grover’s Corners kisvárosában játszódó történet egy közösség mindennapjain keresztül beszél az emberi élet legegyszerűbb és legfontosabb állomásairól: születésről, szerelemről és halálról. Wilder minimalista dramaturgiája kevés díszletet használ, a hangsúlyt a színészi jelenlétre és a nézői képzeletre helyezi; a Nemzeti előadása is ezt a letisztult formát követi, expresszív játékkal, pontosan komponált fény- és hangvilággal.
A több generációt felölelő történet narrátora a Rendező (asszisztens), akit Berettyán Nándor alakít. A produkcióban szerepel többek között Schnell Ádám, Söptei Andrea, Séra Dániel, Sipos Ilka, Tóth László, Szilágyi Ágota, Bubik Réka, Haszon Mihály és Kolos Benedek, valamint Nagy Mari, Varga József, Pallag Márton, Kovács S. József és Madácsi István.
A fordító és dramaturg Kozma András, a fénytervező Narek Tumanjan, a sound designer Ilja Csernisov, a jelmeztervező Gyöngyösi Renáta, zenei vezető Vitus Eszter. Az előadás a hétköznapi élet apró mozzanataiban rejlő jelentést és mulandóságot állítja a középpontba.
Fotó: Olvasópróba / Eöri Szabó Zsolt
