Több olyan film is bekerült a 2026-os Cannes-i filmfesztivál idei programjába, amelyek a II. világháborúról szólnak
Shutterstock
Már javában zajlik a világhírű rendezvény.
Négy második világháborús témájú filmet válogatott be a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál a hivatalos programjába, amelyek közül három az Arany Pálmáért versenyez.
A lengyel Pawel Pawlikowskinak a háború utáni Németországban játszó újabb fekete-fehér alkotása, a Fatherland, és Nemes Lászlónak a francia belső ellenállás vezetőjéről szóló történelmi drámája, a Moulin után szerdán két francia rendezőnek a második világháború idején játszódó filmjét mutatták be a világ legnagyobb filmes találkozóján.
Van egy történelmi dráma is
Versenyen kívül volt a premierje a La Bataille de Gaulle (De Gaulle csatája) című nagyszabású, kétrészes francia történelmi dráma első részének Antonin Baudry rendezésében, amely a francia ellenállást Londonból megszervező Charles de Gaulle tábornok életét mutatja be 1940 és 1944 között.
A 74 millió eurós költségvetésű szuperprodukcióban 150 színész működött közre, Simon Abkarian alakítja Charles de Gaulle-t, Simon Russell Beale játssza Winston Churchill brit miniszterelnököt, a további főbb szerepekben olyan neves színészek láthatók, mint Benoît Magimel, Mathieu Kassovitz, Anamaria Vartolomei, Niels Schneider és Thierry Lhermitte.
A francia összeomlásban is betekintést adnak az egyik projekt által
A látványos produkciót követően a versenyprogramban láthatta a fesztiválközönség a Notre salut (nemzetközi címén: A Man of His Time – Kora embere) című francia-belga történelmi drámát, amelyet Emmanuel Marre írt és rendezett. A film cselekménye közvetlenül kapcsolódik az 1940-es francia összeomláshoz, s azt követően a náci Németországgal kollaboráló Vichy-rezsim kiépüléséhez.
A két és fél órás film főhőse egy csőd szélére jutott mérnök, Henri (Swann Arlaud), aki magát politikai stratégának és írónak tartja. A németek által megszállt Észak-Franciaországból egyetlen megmaradt kincsével érkezik a Pétain marsall által irányított déli Vichybe, egy saját maga által kiadott kiáltvánnyal, amelynek címe Notre salut (Üdvösségünk).
Henri meggyőződése, hogy a hatékonyságot előtérbe helyező mérnöki módszertana és hazafias elképzelései menthetik meg a németekkel szemben vereséget szenvedett Franciaországot. Felajánlja szolgálatait az új autoriter rendszernek, és egyre ügyesebben válik a kollaboráns gépezet egyik fogaskerekévé. Valójában azonban a magasztos célok mögött egyetlen vágy hajtja: el akarja kerülni saját személyes és anyagi tönkremenetelét.
Személyes kötődés
A rendező, Emmanuel Marre a főszereplőt saját dédapjáról mintázta, aki az 1940-es években Limoges-ban dolgozott a munkanélküliség elleni küzdelemért felelős hivatalban. Feladata apró döntések meghozatala volt a munkanélküliség kezelésének korszerűsítésére, a külföldi munkavállalók kategorizálására vagy a zsidók összegyűjtésére. A film az egyre ördögibb rendszer fokozatos kiépülését mutatja be a hivatalnok életén keresztül.
A Notre salut azokról a hétköznapi emberekről szól, akik a nácikkal kollaboráló francia adminisztrációt működtették. Ehhez a rendező improvizációkra épülő dokumentarista megközelítést választott, és a bürokratikus abszurditás, időnként groteszk, részletes bemutatását részesítette előnyben egy átfogó történelmi eposz helyett. A történet arra világít rá, hogy a hivatalnokok egyéni személyes problémáiból és előnyszerzéseiből származó látszólag ártalmatlan döntések hogyan vezettek el egy fasiszta rendszer működéséhez.
Miért érdekesek a II. világháborús témák?
Sylvie Lindeperg történész szerint azért tapasztalható megújult érdeklődés a második világháború témái iránt, mert a jelenlegi válság és konfliktusok közvetlenül fenyegetik a második világháborút követően létrejött nemzetközi rendet.
Ez a rend az orrunk előtt omlik össze. Durva, metodikus lerombolása folyik a második világháború végén éppen azért létrehozott elveknek és intézményeknek, hogy megakadályozzák egy ilyen tragédia megismétlődését
– mondta a történész az AFP hírügynökségnek.
Arra is emlékeztetett, hogy a második világháború nyolc évtizede inspirálja a filmeseket, mindenekelőtt azért, mert egy olyan történelmi időszak volt, amely szinte kimeríthetetlen narratív és drámai forrásokat kínál. Másrészt pedig azért, mert lehetővé teszi az emberiséget mindig is foglalkoztató nagy filozófiai, morális, politikai kérdések végiggondolását.
A nácizmus ma is a gonosz univerzális nagy mátrixa. Ebből a negatív pólusból értelmezzük a konfliktusokat, bűncselekményeket, mészárlásokat. És ez évtizedek óta így van
– mondta a történész.
A 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál május 12-én kezdődött, a Park Csanuk dél-koreai filmrendező által vezetett nemzetközi zsűri a szombati záróünnepségen nyújtja majd át a díjakat.
