Csoki az űrben – a Stühmer márka különleges innovációja
Forrás: Stühmer/Instagram
A Nemzetközi Űrállomáson minden mozdulatnak, eszköznek és falatnak külön jelentősége van. Itt jutott szerephez egy magyar csokoládé is, amely nemcsak technológiai feltételeknek felelt meg, hanem emberi pillanatokat teremtett egy extrém környezetben.
A Stühmer űrcsokoládé története arról szól, hogyan válik egy hétköznapi termék funkcionális és érzelmi eszközzé a világűrben.
Galaktikus csokoládé
Számos több mint százéves csokoládémárka létezik világszerte, de olyan, amely szó szerint új dimenzióba lépett volna, alig akad. A Stühmer esetében a hagyomány és a tudatos innováció találkozása vezetett oda, hogy egy magyar csokoládé eljutott a Nemzetközi Űrállomásra.
Az űrcsokoládé ötlete 2024 áprilisában merült fel egy belső marketinges gondolkodás során. A csapat ezúttal nem a megszokott keretekből indult ki: félretették az erőforrás- és realitáskérdéseket, és arra keresték a választ, mi az a vállalás, amely valóban új kontextusba helyezheti a márkát. Ekkor hangzott el Mohácsik Ágnes marketing szakértőtől a kérdés:
„Mi lenne, ha a Stühmer csokoládé felmenne a világűrbe?”
A felvetés elsőre szinte álomszerűnek tűnt, ugyanakkor időben egybeesett a HUNOR-program indulásával és a magyar űrhajós-kiválasztással. Ennek eredményeként Kapu Tibor lett a második magyar, aki Farkas Bertalan után eljutott az űrbe. Bár a hivatalos együttműködési csatornák kezdetben zártak voltak, végül egy személyes LinkedIn-megkeresés indította el a párbeszédet. Kapu Tibor nyitottan fogadta az ötletet, és feltételként mindössze annyit kért, hogy a csokoládé tesztelésében minél aktívabban részt vehessen.
A projekt ezzel azonban még csak az elején járt. A megvalósításhoz három párhuzamos, magas kockázatú folyamat indult el: a jogi és szponzorációs kérdések rendezése, a tartalomgyártás – amely már akkor elindult, amikor a termék létezése még nem volt biztos –, valamint maga a termékfejlesztés.
Fejlesztés, rohamlépésben
A NASA követelményrendszere hamar egyértelművé tette, hogy a Földön nincs olyan kész csokoládé, amely változtatás nélkül alkalmas lenne az űrbeli használatra. A terméknem rengeteg kritériumnak kell megfelelni, többek között nem morzsálódhat, bírnia kell a hőmérséklet-ingadozást, a nyomáskülönbséget és a fellövés során fellépő terhelést, miközben mikrogravitációban is stabilnak kell maradnia.
Ráadásul a fejlesztésre mindössze két és fél hónap állt rendelkezésre. Mazurka Éva minőségbiztosítási vezető javaslatára a csapat nem új termék kifejlesztésébe kezdett, hanem a meglévő szortimentet vizsgálta át. Közel 300 termék közül végül egyetlen felelt meg az alapfeltételeknek: a Korfu szelet bevonat nélküli korpusza. A további fejlesztés egyetemi háttértámogatással, laboratóriumi környezetben zajlott, miközben a minták folyamatosan érkeztek Houstonba. A feszes tempó ellenére a projekt sikerrel zárult: az űrcsokoládé megkapta az engedélyt.
Űrbéli pillanatok
Az ISS fedélzetén a csokoládé szerepe gyorsan túlmutatott a puszta édességen. Az űrben az ízérzékelés tompul, a pszichés terhelés pedig extrém. Kapu Tibor elmondása szerint egy nehéz kísérlet után egy Stühmer Pillanat Korfu nemcsak hangulatjavító hatással bírt, hanem végül a kísérlet sikeréhez is hozzájárult. A csokoládé itt stresszoldó eszközzé, egy rövid személyes pillanattá vált egy embert próbáló környezetben.
A történethez humoros epizód is tartozik: az űrcsokoládé annyira népszerű lett az ISS fedélzetén, hogy Kapu Tibornak idővel rejtegetnie kellett a készletet. A Földön mindez megerősítette, hogy a projekt jóval több volt, mint technológiai bravúr. Ezt a szakma is visszaigazolta: a Stühmer és az Open Communications közös pályázata a Kreatív Prizma díjátadón két PR-aranyérmet nyert.
View this post on Instagram
Édes kezdetek
A Stühmer története a 19. század végén indult, amikor Stühmer Frigyes Magyarországon megalapította a Monarchia egyik első modern, gőzüzemű csokoládégyárát. A márkát a kezdetektől a minőség és az innováció egysége határozta meg. A két világháború közötti időszakban a Stühmer aranykorát élte, ikonikus termékekkel és igényes vizuális világgal.
A második világháború és az államosítás azonban megtörte a fejlődést. A márkanév fennmaradt, de hosszú időre elveszítette korábbi jelentését. Ez a „szunnyadó” időszak ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos termékek – köztük a Korfu szelet – generációs emlékké váljanak.
A márka modern kori újraindítása és mai formájának felépítése Csóll Péter tulajdonos nevéhez kötődik, aki a történeti örökséget nem múzeumi tárgyként, hanem élő alapként kezelte. Ez a szemlélet tette lehetővé, hogy egy több mint százéves magyar csokoládémárka végül a világűrbe is eljusson.
