A kutatás is megmutatja: a demencia diagnózisa évekig késhet – Miért tévesztik össze az öregedéssel?
Freepik
Az időskori feledékenység sokszor ártalmatlan jelenség, de van, amikor komolyabb betegség áll mögötte. Egy friss nemzetközi kutatás szerint a demencia felismerése átlagosan több mint három évet vesz igénybe.
A probléma gyökere, hogy a tünetek lassan, fokozatosan jelennek meg, és gyakran a „normális öregedés” jeleinek tekintik őket. Ez a tévedés azonban évekkel késleltetheti a pontos diagnózist és a megfelelő kezelést.
Hosszú várakozás
A International Journal of Geriatric Psychiatry szaklapban megjelent tanulmány 13 különböző vizsgálat adatait összegezte, amelyekben több mint 30 ezer ember vett részt. Az elemzés azt mutatta, hogy átlagosan 3,5 év telik el az első tünetek megjelenése és a hivatalos diagnózis között.
Még hosszabb ez az idő akkor, ha a beteg fiatalabb korban, 65 év alatt találkozik a betegséggel. Ilyenkor a felismerés átlagosan 4,1 évet vesz igénybe. A frontotemporális demencia – amely személyiség- és viselkedésváltozásokat okoz – szintén később kerül felismerésre, mint más típusok.
Nehéz kezdeti jelek
A korai tünetek sokszor enyhék és bizonytalanok. Az érintettek kissé feledékennyé válnak, néha eltévednek vagy elfelejtik a számláikat befizetni. Dr. Amit Sachdev, a Michigani Állami Egyetem neurológiai igazgatója szerint a tünetek fokozatosan súlyosbodnak, ezért könnyű őket a hétköznapi öregedéssel összekeverni.
Különösen nehéz a helyzet fiatalabbaknál. Ahogy Dr. Clifford Segil, kaliforniai neurológus fogalmaz: „A fiatal betegek és az orvosok sem gondolnak azonnal demenciára. Sokszor csak háziorvoshoz fordulnak, neurológushoz nem.” A szakemberhiány tovább rontja a helyzetet.
Normális vagy kóros?
A kor előrehaladtával mindenkinek romlik valamennyire a memóriája. A kulcs az, hogy a feledékenység mennyire befolyásolja a mindennapokat. Ha a memóriazavar miatt gondot okoz a pénzügyek intézése, a közlekedés vagy az alapvető tájékozódás, akkor nem „egyszerű öregedésről” van szó.
Frontotemporális demencia esetén ráadásul viselkedésbeli változások – ingerlékenység, személyiségváltás, kommunikációs nehézségek – jelenhetnek meg, ami még inkább megnehezíti a felismerést.
Mi a teendő?
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a gyanús tüneteket nem szabad félvállról venni. Ha a memória- vagy viselkedészavar szokatlan, illetve napi gondokat okoz, akkor érdemes neurológushoz fordulni. A vizsgálat feltárhatja, hogy valóban demenciáról van-e szó, vagy más, esetleg kezelhető problémáról.
A gyorsabb felismerés nem gyógyítja meg a betegséget, de segíthet a tervezésben, a megfelelő gyógyszeres kezelésben, és abban, hogy a család időben felkészülhessen.
