Miért a vezetéknév kerül előre Magyarországon?

A magyar névsorrend gyökerei a középkorig nyúlnak vissza, és a mai napig fennmaradt.
Gondolkodtál már azon, hogy Magyarországon miért a vezetéknév kerül előre? Hazánkban a keleti névsorrendet alkalmazzák. A nyugati és angolszász országokban ez fordítva van, és a keresztnévre kerül a hangsúly. Szintén a családnév van elől olyan országokban, mint Kína, Japán, Mongólia, Szingapúr, Dél-Korea, Észak-Korea, Kambodzsa és Vietnám.
Ennek oka az lehet, hogy ezekben az országokban is a hangsúly a családra helyeződik, és ez bizony Magyarországon is így van. Hazánk kultúrájában és történelmében annak idején különösen fontosak voltak a rokoni kapcsolatok, így a névvel is azt fejezhették ki, hogy a család az elsőszámú identitás.
Ha magyar ember külföldön használja a nevét, sokszor át is áll az angol sorrendre (keresztnév–vezetéknév), mert ott ezt szokás.
Izland még érdekesebb, így alkotnak vezetékneveket
Izlandon a vezetéknevek egyedi rendszer szerint működnek, ami eltér a legtöbb ország szokásaitól. Ott nem családnevek vagy állandó vezetéknevek vannak, hanem patronimikus vagy matronimikus nevek. A gyermek vezetékneve általában az apja vagy az anyja keresztnevéből származik, hozzáadva a „-son” vagy „-dóttir” végződést. Példákkal is megmutatjuk, hogyan kell ezt elképzelni:
Ha egy férfi neve Jón, akkor a fia vezetékneve Jónsson lesz, a lánya pedig Jónsdóttir.
Ha egy nő neve Anna, akkor a fia Annason, a lánya Annadóttir lehet.
Ez pedig azt is jelenti, hogy Izlandon nincsen állandó vezetéknév, hiszen minden leszármazottnál változik.