Hogyan ne robbanjon ki vita a karácsonyi asztalnál?
Freepik
A karácsonyi eseményeken nem mindig arról van szó, hogy vitába keveredünk vagy határt húzunk. Sokkal gyakoribbak azok a pillanatok, amikor „csak” kényelmetlenül érezzük magunkat, és gyors döntéseket kell hoznunk. Ezekben a helyzetekben nem konfliktust oldunk meg, hanem saját jelenlétünket próbáljuk szabályozni.
Mit tehetünk akkor, amikor már felismerjük a nehéz helyzeteket, de nem szeretnénk sem magyarázkodásba, sem elzárkózásba menekülni? Bacsó Flóra, konfliktuskezelő szakember segítségével azt járjuk körül, hogyan lehet apró döntésekkel megtartani önmagunkat a karácsonyi együttlétek során.
A karácsonyi helyzetek ritkán „tiszták”
A legtöbb ünnepi helyzet nem egyértelműen jó vagy rossz. Gyakran egyszerre van jelen a kapcsolódás igénye és az érzelmi túlterhelődés. Egy beszélgetés lehet érdeklődőnek szánt, mégis tolakodó; egy vicc lehet oldani akaró, mégis bántó.
Flóra szerint ezekben a pillanatokban nem az a legfontosabb kérdés, hogy „kinek van igaza”, hanem az, hogy mi történik velünk belül. Ha ezt nem vesszük észre, könnyen automatikus reakciókba csúszunk: elhallgatunk, mosolygunk, vagy épp hirtelen élesen reagálunk.
Lehet, hogy a másik kapcsolódni akar velem, lehet, hogy nem megbántani akar.
Flóra hangsúlyozza: ez a felismerés nem felmentés, hanem kiindulópont. Segít árnyaltabban értelmezni a helyzetet, mielőtt reagálnánk.
A „nem reagálás” is döntés
Sokan úgy érzik, hogy ha nem szólnak, akkor elkerülik a konfliktust. Flóra tapasztalata szerint azonban a nem reagálás is aktív döntés, amelynek következményei vannak. Ezek a következmények gyakran nem kifelé, hanem befelé jelentkeznek: feszültség, neheztelés, utólagos önvád formájában.
A karácsonyi eseményeken különösen gyakori, hogy valaki „lenyeli” a kellemetlen helyzeteket az ünnep érdekében. Flóra szerint ez rövid távon működhet, de hosszú távon növeli az érzelmi terhelést.
„Lehet, hogy azért pont azért szabunk határt egy helyzetben, mert azt érezzük, hogy most itt mi megbántódtunk.”
Flóra arra hívja fel a figyelmet: a kérdés nem az, hogy mindig reagáljunk-e, hanem az, hogy tudatosan döntsünk a reagálás módjáról.
View this post on Instagram
Az asszertivitás határai élő helyzetekben
Az asszertív kommunikáció sokszor ideális eszközként jelenik meg a tanácsokban, de Flóra szerint a karácsonyi együttlétek élő, érzelmileg telített helyzeteiben gyakran nem működik tankönyvszerűen. Ez nem a technika hibája, hanem a kontextus sajátossága.
„Mi nem fogjuk tudni azt mondani, hogy majd ha én elég asszertíven kommunikálok, akkor biztosan megérti az a másik.”
Flóra szerint ez a felismerés felszabadító is lehet: nem rajtunk múlik minden. Nem a mi kudarcunk, ha a másik fél nem tud vagy nem akar alkalmazkodni.
Apró szabályozások: idő, tér, intenzitás
A karácsonyi együttlétek egyik legfontosabb, mégis alulértékelt eleme az intenzitás szabályozása. Flóra hangsúlyozza: nemcsak az számít, hogy miről beszélünk, hanem az is, hogy mennyi ideig, milyen sűrűn, milyen közelségben.
Flóra szerint sokszor nem teljes kilépésre van szükség, hanem finom elmozdulásokra: kimenni a konyhába, másik beszélgetéshez csatlakozni, rövid szünetet tartani. Ezek a mikro-mozgások segíthetnek abban, hogy ne telítődjünk túl.
„Ha nagyon távol van a kettő egymástól, akkor lehet, hogy valamilyen szűk időintervallumot találunk, amiben még mind a kettő tud működni valamennyire.”
View this post on Instagram
Kilépés után is lehet kapcsolódni
Amikor valaki úgy dönt, hogy kilép egy helyzetből – akár fizikailag, akár beszélgetési szinten –, gyakran fél attól, hogy ezzel végleg megszakít valamit. Flóra szerint azonban a kilépés nem feltétlenül jelent lezárást.
Flóra arra bátorít, hogy a kilépést kövesse egy gesztus: egy későbbi séta, telefonhívás vagy külön beszélgetés felajánlása. Ez segíthet abban, hogy a kapcsolat megmaradjon, miközben az adott helyzetből kiléptünk.
Előzetes felkészülés mint önvédelem
Flóra hangsúlyozza: nem harcba készülünk, amikor előre átgondoljuk a nehéz helyzeteket. Inkább arról van szó, hogy nem akarjuk magunkat teljesen védtelenül hagyni. A triggerpontok ismerete segít abban, hogy ne érjen minket váratlanul egy-egy mondat vagy helyzet.
Flóra szerint ez a felkészülés nem merev forgatókönyv, hanem belső stabilitás: tudjuk, mi az, amiben tudunk mozdulni, és mi az, amiben nem.
View this post on Instagram
Az „elég jó jelenlét” mint karácsonyi cél
Flóra szerint az ünnepeken különösen káros lehet a tökéletesség elvárása. Nem az a cél, hogy minden helyzetet elegánsan megoldjunk, hanem az, hogy ne veszítsük el teljesen a kapcsolatot önmagunkkal.
„Nem fogok boldogan és békésen kilépni ebből a helyzetből, de mégiscsak kiálltam önmagamért.”
Flóra úgy látja, ez az „elég jó jelenlét” szemlélet segít abban, hogy a karácsonyi események után ne csak azt érezzük: túléltük, hanem azt is, hogy tanultunk valamit magunkról.
