4 titkos hely Budapesten, ahol valóban elbújhatsz a turisták elől
Freepik
Budapest igazi arcát gyakran nem a fő látványosságoknál, hanem a félreeső utcák és kapualjak mögött lehet megtalálni. Ezeken a rejtett helyeken a város lelassul, és egészen más, intimebb élményt kínál annak, aki hajlandó egy kicsit letérni a megszokott útvonalakról.
Ezek azok a helyek, ahol nem kell sorban állni, ahol nem szól idegenvezetői mikrofon, és ahol a város hirtelen megállni látszik. Az alábbi négy Budapesten található hely közös jellemzője, hogy mindegyik könnyen elérhető, különleges élményt kínál, mégis kívül esik a turisták megszokott útvonalain.
Virág Benedek Ház titkos udvara – a Tabán megmaradt lelke
A Tabánból mára alig maradt valami abból a sűrűn beépített, kanyargós utcahálózatból, apró épületekből és pezsgő hangulatból, amely egykor Buda egyik legélőbb városrésze volt. A Döbrentei utcában megbújó Virág Benedek Ház azonban még őrzi ezt a hangulatot. A zöld kapun belépve kockaköves udvar tárul fel, közepén egy hatalmas, több mint százéves diófával. A zajos forgalom néhány lépés alatt megszűnik, és az ember úgy érzi, mintha egy másik korszakba csöppent volna.
Az épületegyüttes valójában több házból áll: egykori fogadók, polgári lakóházak és egy barokk rendház alkotják. Ezek a falak kereskedők, szerzetesek és utazók történeteit hordozzák, miközben ma kulturális és közösségi térként működnek. Kulturális programok sokaságával várják az érdeklődőket, de nyitvatartási időben bárki beléphet az udvarba, akkor is, ha nem egy konkrét programra érkezik. A hely különlegessége éppen ebben rejlik: nem látványosság, hanem menedék, ahol le lehet ülni, olvasni vagy egyszerűen csak figyelni a csendet.
View this post on Instagram
Koller Galéria szoborkertje – művészet tömeg nélkül
A Budai Várban ritkán társul a művészet élvezetéhez valódi nyugalom, a Koller Galéria, a város legidősebb privát galériájának kertje azonban üdítő kivétel. A galériához tartozó, reneszánsz hangulatú szoborkert nem csupán kiállítótér, hanem szinte átmeneti zóna a város pezsgése és az elmélyülés között. A kertben elhelyezett alkotások bronzból, márványból és kőből készült szobrok, amelyek természetes módon illeszkednek a növényekkel körülvett térbe. A szökőkút halk csobogása és az árnyékos padok tovább erősítik az időtlenség érzetét.
A kert nem akar látványosság lenni, inkább lassulásra hív. Itt nincs kijelölt útvonal, nincs sietség: a szobrok és a környezet párbeszéde magától értetődően bontakozik ki. A Budai Vár forgalmas részeihez képest meglepően kevesen ismerik ezt a helyet, pedig éppen visszafogottsága adja az értékét. A Koller Galéria szoborkertje azoknak szól, akik nem csak nézni, hanem időt tölteni szeretnének a művészet közelében.
View this post on Instagram
Gercse templom – egy eltűnt falu emlékezete
Buda és Budapest egyik legkülönösebb helye Pesthidegkút határában található. A Gercse templom több mint nyolcszáz éve áll ezen a vidéken, miközben a körülötte lévő falu évszázadokkal ezelőtt eltűnt. A templomot többször elpusztították, majd újjáépítették, így története szinte egyidős a magyar középkorral. Ma mezők, bokrok és dombok veszik körül, és gyakran órákig nem jár arra senki. A templom nem rom, hanem élő helyszín, ahol időszakosan miséket tartanak, de alapvetően szabadon látogatható. Kirándulással összekötve igazán különleges program, mert a város közelsége ellenére teljes elszakadást kínál.
View this post on Instagram
Martsa Műterem és Művészkert – rejtett alkotói oázis Józsefvárosban
Józsefvárosban különösen igaz, hogy a legérdekesebb helyek gyakran a kapuk mögött rejtőznek. A József utca 37. szám alatti ház belső udvarában található Martsa Műterem és Művészkert ilyen titkos világ. Az épületet a 19. század végén Seenger Béla, az ország egyik legismertebb kőfaragó mestere építtette, homlokzata egykor a velencei palotákat idézte. Itt működött a Seenger család műhelye is, ahol többek között az Operaház kőfaragványai készültek.
A 20. század elején a műhelyek művészekhez kerültek, és az udvar fokozatosan alkotói térré alakult. Az évtizedek során olyan jelentős alkotók dolgoztak itt, mint Maróti Géza, Róth Miksa, Kós Károly vagy Ferenczy Béni. 1949-től Martsa István szobrász és felesége, M. Szűcs Ilona festőművész lakta és formálta tovább a helyet, akik a belső udvart virágos, szobrokkal teli kertté alakították.
View this post on Instagram
