Íme a világ 4 legkülönlegesebb nyelve, amelyekről talán még te sem hallottál

Ebben az összeállításban négy különleges nyelvet mutatunk be a világ mintegy 7000 élő nyelve közül.

Silbo Gomero

A spanyol La Gomera szigetén beszélt Silbo Gomero egy olyan nyelv, amely teljes egészében fütyülésből áll. Eredetileg azért alakították ki, hogy akár 5 km távolságon át is lehessen kommunikálni a hegyvidéki sziget völgyein keresztül. A Silbo Gomero valójában a spanyol nyelv egyszerűsített, rövid füttyjelekké alakított változata. Hatékonysága és hasznossága a szabadtéri munkások számára segítette fennmaradását a modern korban is.

Sajnos az 1960-as és 1980-as évek között a Silbo Gomero kiment a divatból. A spanyol középosztály elutasította, mert nem akarták, hogy gyermekeiket a vidéki falusiak füttyel beszélt nyelvével azonosítsák. Az 1990-es években azonban a nyelv újraéledt, jelentős támogatást és védelmet kapott az oktatáspolitikán keresztül. Ma már minden gomérói gyermek tanulja az iskolában a Silbo Gomerót. A helyiek kulturális értékként tekintenek rá. Ráadásul az UNESCO hivatalosan is vállalta a nyelv védelmét mint szellemi kulturális örökséget.

Pawnee

Az Egyesült Államok Nebraska államának Platte-folyó vidékéről származó őslakos amerikai nyelv, a pawnee érdekessége, hogy mindössze 13 fonémával (alaphanggal) rendelkezik. Összehasonlításképp: egy átlagos nyelv 25–30 fonémát használ. Az angol – amely a legtöbb nyelvnél változatosabb – körülbelül 42-t. Bár kevés hangból áll, a pawnee erősen poliszintetikus nyelv, ami azt jelenti, hogy a szavak jelentését toldalékok hozzáadásával bővítik, szinte korlátlan mennyiségben. A finn, magyar és szuahéli nyelvet beszélők (és tanulók) felismerhetik ezt a tulajdonságot, mivel ezekben is hasonló szerkezetek léteznek. A pawnee-ben azonban a szóösszetételek annyira elterjedtek, hogy a tíz szótagos szavak teljesen hétköznapiak. Sok szó több mint 30 szótagból áll! Bár a pawnee kritikusan veszélyeztetett (mindössze kb. 100 beszélője maradt), a Pawnee Nation próbálja újjáéleszteni: az iskolákban és felnőttképzésekben is tanítják.

Pirahã

Brazília északnyugati részén élő, elszigetelt őslakos közösség beszéli a pirahã nyelvet, amely mindössze nyolc mássalhangzóból és három magánhangzóból áll. A szókincse szűk és lényegre törő, és kevés vagy egyáltalán nincs benne szó olyan fogalmakra, amelyek más nyelvekben széles körben léteznek. Például családi kapcsolatok leírására sincs sok kifejezés. A pirahã emberek nem tartják számon a családot a közvetlen testvéreken túl, és egyetlen szót használnak az anya és apa szerepére (hasonlóan az angol „parent” szóhoz).

Nincsenek külön szavak a színek megnevezésére sem. Csak a „világos” és „sötét” rendelkezik önálló jelzővel, minden más színt egy, az adott színre jellemző főnévvel írnak le (például: vér = piros). Bár csak körülbelül 300 beszélője van, ugyanis a pirahã közösség nagyrészt egynyelvű, ami azt jelenti, hogy a nyelvet nap mint nap használják.

Taa (más néven !Xóõ)

A hangrendszerbeli változatosság spektrumának másik végén található a Taa (vagy !Xóõ) nyelv, amelyet Botswanában és Namíbiában élő törzsek beszélnek. A Taa rendelkezik a legtöbb fonémával az ismert nyelvek közül: több mint 100-zal, amelyek 58 mássalhangzóból, 31 magánhangzóból és négy hangmagasságból állnak. A Silbo Gomeróhoz hasonlóan a Taa külsőre is eltér a legtöbb nyelvtől, még egy laikus számára is. A nagyszámú csettintő mássalhangzó különleges hangzást ad neki – az alapszókincs elemeinek 82%-a csettintő hanggal kezdődik –, és a nyelvjárástól függően 80 és 160 közötti különböző csettintésváltozat létezik.

Ha nehéz elképzelni, hogyan hangzik ez a rendkívül változatos nyelv használat közben, létezik róla videó, amelyben egy férfi Taa nyelven beszél.

Via