4 furcsa film a Netflixen, amit streamelned kell
Netflix/IMDB
Vannak filmek, amelyek nem a hagyományos történetmesélésre építenek, hanem inkább hangulatokkal, szimbólumokkal és szokatlan narratívával dolgoznak. Ezek az alkotások gyakran kizökkentik a nézőt a komfortzónájából, és nem mindig adnak egyértelmű válaszokat.
Ezek a Netflixen található filmek mind a megszokottól eltérő, furcsa és nehezen besorolható történetmeséléssel tűnnek ki. Olyan projektek, amelyek gyakran zavarba ejtik a nézőt, mégis gondolkodásra késztetnek.
A befejezésen gondolkozom (2020)
Toni Collette, Jessie Buckley és Jesse Plemons játszák a főbb szerepeket ebben az elgondolkodtató, szinte zavarba ejtő drámában, amelyet Charlie Kaufman, a John Malkovich menet írója jegyez. A filmben „A Fiatal Nőként” megismert főszereplő egy egynapos kirándulásra indul a barátjával annak eldugott, oklahomai családi farmjára. Útközben azon gondolkodik, hogy szakít vele. Amikor azonban megérkeznek, találkozik a barátja különös édesanyjával (Collette), és innentől kezdve minden egyre furcsábbá válik a Fiatal Nő számára. A film dialógusai összetettek, tele vannak utalásokkal, így szinte megkövetelik az újranézést vagy legalább néhány magyarázó cikk elolvasását az interneten.
Pinokkió (2022)
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy még soha nem láttál olyan Pinokkió-feldolgozást, mint amilyet Guillermo del Toro készített. Bár nagyrészt hű marad az eredeti történethez – vagyis továbbra is egy apáról szól, aki fia elvesztésével küzd, és egy fiúról, aki próbálja megtalálni a helyét a világban –, a film jelentős pontokon eltér attól. Például a mesevilág helyett ez a Pinokkió az 1930-as évek fasiszta Olaszországában játszódik, ami olyan realizmust és történelmi hátteret ad neki, amely korábban nem volt jelen. Az alkotás eredeti hangjai között szerepel Ewan McGregor, Christoph Waltz, Tilda Swinton, valamint az újonc Gregory Mann is ebben a gyengéd és kiváló stop-motion animációs alkotásban.
Az Atlantiak (2019)
Az Atlantiak egy lírai és különös film Szenegálból, amely egy lány történetét meséli el, akit arra kényszerítenek, hogy egy gazdag üzletemberhez menjen feleségül a szerelme helyett. Utóbbi, egy szegény építőmunkás, veszélyes útra indul a tengeren át Európa felé. A történet ezt követően természetfeletti fordulatot vesz, olyat, amilyet korábban még nem láthattunk a bevándorlásról szóló történetekben, mégis értelmet nyer. Azonban a kiváló színészi játék és a hosszú beállítások, amelyek elmerítenek a szenegáli élet mindennapjaiban – a társadalom peremén és azon belül egyaránt –, jelentik az igazi vonzerőt. A karakterek hitelesek, és végig fenntartják az érdeklődést a hétköznapi és a szokatlan pillanatok során is. Ritka betekintést nyújtanak olyan narratívákba, amelyekkel a legtöbben még sosem találkoztunk.
Kérem, ne zavarjanak (2023)
A Kérem, ne zavarjanak, Cem Yilmaz török humorista filmje, olyan benyomást kelt, mintha egy szívmelengető, hétköznapi életképeket bemutató vígjáték-dráma szeretett volna lenni, amelyben egy szállodai menedzser tartalmas kapcsolatokat alakít ki kollégáival és vendégeivel az éjszaka folyamán. Nem egészen olyan, mint a The Grand Budapest Hotel, bár a film osztozik annak élénk, ragyogó színek iránti vonzalmában és a régies esztétikában. Mivel a történet egy olyan karakterrel foglalkozik, aki a pandémia után újrakezdésre vágyik, megjelenik benne a magány és a megküzdési mechanizmusok témája is, hiszen Ayzek életbölcsességeinek forrása egy Instagram-influenszer. A film azonban nehezen éri el, hogy a néző törődjön a szereplőkkel, mivel a főszereplőn kívül szinte mindenki egydimenziósnak hat. Amikor a projekt kétharmadánál váratlan irányváltás történik, az már túl későn érkezik ahhoz, hogy igazán hasson.
