Mi tesz valakit igazán menővé? A tudomány válaszol

Egy friss nemzetközi kutatás most először térképezte fel tudományosan is, milyen személyiségjegyek alapján ítéljük valakit „coolnak”.
Az eredmények meglepően egységesek: úgy tűnik, a világ minden táján hasonlóan gondolkodunk a menőségről.
A menőség tudományos alapjai
A „menőség” egyike azoknak a fogalmaknak, amelyekről mindenkinek van véleménye, de nehéz pontosan meghatározni. Vajon mitől tűnik valaki menőnek? Külső? Stílus? Viselkedés? A kérdésre most a pszichológia próbál választ adni. Egy friss tanulmány a világ különböző pontjain élő embereket kérdezett meg arról, hogy kiket tartanak menőnek, és milyen tulajdonságokat tulajdonítanak ezeknek az embereknek.
A kutatást 2018 és 2022 között végezték, több mint 6000 felnőtt részvételével az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Chiléből, Kínából, Hongkongból, Németországból, Indiából, Mexikóból, Nigériából, Spanyolországból, Dél-Afrikából, Dél-Koreából és Törökországból. A résztvevőket arra kérték, hogy gondoljanak valakire, akit menőnek, nem menőnek, jónak vagy nem jónak tartanak, majd értékeljék az illető személyiségjegyeit és értékrendjét.
View this post on Instagram
Hat személyiségjegy, ami világszerte menővé tesz
A kutatás eredményei meglepően egységes képet festenek arról, milyen tulajdonságok alapján ítéljük meg valakit menőnek – kultúrától függetlenül. A világ különböző tájain élő emberek egyetértettek abban, hogy a menő személyeket az alábbi hat tulajdonság jellemzi:
- Extrovertált: Nyitott, társaságkedvelő, képes magával ragadni másokat.
- Hedonista: Élvezeteket kereső, az élet örömeit előtérbe helyező.
- Hatalmas (vagy erőt sugárzó): Magabiztos, befolyásos, vezető típus.
- Kalandvágyó: Szereti az új élményeket, kockázatot vállal, nem fél a változástól.
- Nyitott: Új ötletek iránt fogékony, kíváncsi, elfogadó.
- Autonóm: Független gondolkodású, nem követi vakon a társadalmi normákat.
Ez a hat jellemző nemcsak különböző országokban, de eltérő kulturális háttérrel rendelkező embereknél is ugyanazt a menőséget jelenti. Ez arra utal, hogy a „cool” emberek meghatározása mára globálisan standardizálódott, részben a média és a popkultúra hatására.
Menő ≠ Jó? Az erkölcsi különbségek
Érdekes módon a kutatók különbséget tettek a „menő” és a „jó” emberek között is. A „jó” emberek jellemzően hagyománytisztelők, biztonságra törekvők, melegszívűek, egyetértőek, lelkiismeretesek és nyugodtak – tehát erősen konformisták, szabálykövetők. Ezzel szemben a menő emberek inkább normabontók, kockázatvállalók és saját útjukat járók.
Ez azt jelenti, hogy valaki lehet menő anélkül, hogy „jó embernek” számítana erkölcsi értelemben. A menőség nem azonos az erkölcsi jósággal – inkább a függetlenséget, kreativitást és társadalmi hatásosságot jelöli. Éppen ezért sokszor előfordul, hogy egy menő személy valójában meglehetősen ellentmondásos, vagy nem feltétlenül példakép erkölcsi szempontból.
View this post on Instagram
Miért fontosak a menő emberek a társadalomban?
A kutatás egyik fontos következtetése, hogy a menő emberek társadalmi szerepe messze túlmutat azon, hogy „divatosak” vagy „népszerűek”. A kutatók szerint a menő emberek segítenek megkérdőjelezni a megszokott társadalmi normákat, előmozdítják a változást, és inspirálják a környezetüket. A menőség tehát nem pusztán státuszszimbólum – hanem egyfajta kulturális mozgatórugó is.
Ahogy Todd Pezzuti, a tanulmány egyik vezető szerzője fogalmaz: „A társadalomnak szüksége van menő emberekre, mert ők inspirálják a változást, ösztönzik a kreativitást, és előbbre viszik a kultúrát.” A menőség eredetileg kisebb, lázadó szubkultúrákból indult – például a fekete jazz zenészek és beatköltők köréből – de mára globális jelenséggé vált.