Képernyők, lájkok és mesterséges barátok – hogyan alakítja át kapcsolatainkat a digitális világ?
Freepik
Beszélgetés Dr. Ali Fenwick viselkedéstudományi szakértővel a Brain Bar Budapesten.
A közösségi média és az AI nemcsak eszközök, hanem új társak is lehetnek életünkben. De ahogy Fenwick fogalmaz: „A kérdés nem az, mi történik, hanem az, hogyan használjuk mindezt.”
A Brain Bar Budapesten tartott beszélgetésben világossá vált: a digitális világban is mi döntjük el, hogy elszigetel vagy összeköt minket – a választás a kezünkben van.
Ali Fenwick – a pszichológus, aki a szokásainkat kutatja
Dr. Ali Fenwick a Hult International Business School professzora, viselkedéstudományi szakértő és pszichológus, aki a digitális technológia és az emberi kapcsolatok metszetében kutat. Tudományos munkái mellett TikTok-sztár is, több százezer követőnek magyarázza közérthetően, hogyan működik az elménk. A Brain Bar Budapesten arról beszélgettünk vele, miért érezzük magunkat egyre magányosabbnak, és milyen hatással van ránk a közösségi média és a mesterséges intelligencia.
View this post on Instagram
Látszatkapcsolatok és a rossz szóhasználat öröksége
Fenwick szerint a COVID-időszak egyik legnagyobb félreértése a „social distancing” kifejezés volt:
„Mi emberek szociális lények vagyunk. Ha nem érezzük magunkat biztonságban, másokhoz fordulunk. Ezért sokkal helyesebb lett volna a physical distancing: fizikailag távol, de szociálisan közel.”
Ez a hibás szóhasználat szerinte máig hat: sokan megelégszenek a közösségi médiás lájkokkal, ahelyett hogy valóban felhívnák a barátjukat vagy találkoznának velük. Így alakul ki az a jelenség, hogy a Facebook-poszt szívecskéje mögött nem áll valós törődés.
A szándékgazdaság csapdájában
A mobiltelefon elengedhetetlen része lett az életünknek – fizetünk vele, dolgozunk rajta, szórakozunk. De Fenwick figyelmeztet: „A képernyőidőnk folyamatosan nő, és a technológia úgy lett megtervezve, hogy szokásokat alakítson ki bennünk. Ez a szándékgazdaság: minden arról szól, hogyan irányítsák és használják ki a figyelmünket.”
Ezért kiemelten fontos a digitális higiénia: megtanulni tudatosan kezelni a képernyőidőt, és egyensúlyt teremteni a valódi társas élmények és az online jelenlét között.
Ha ezt elveszítjük, lassan eltűnik a képességünk a személyes interakcióra.
Freepik
Barátságok és konfliktusok: miért nem tudunk elengedni?
Fenwick szerint minden hosszú távú kapcsolat természetes része a konfliktus. „A szeretet nemcsak a jó dolgok elfogadását jelenti, hanem a hibákkal való együttélést is.”
Az online világ azonban egy másik mintát erősít: ha valaki nem tetszik, egyszerűen töröljük vagy blokkoljuk.
Ez a ’delete gomb’-mentalitás beszivárgott az offline kapcsolatokba is. Sok barátság emiatt hamarabb szakad meg, mert könnyebb továbblépni, mint dolgozni rajta.
Fenwick ugyanakkor nem tagadja, hogy az önérvényesítés fontos:
„Egy bizonyos fokig egészséges, ha felismerjük: valami nem szolgál minket. De amikor minden csak rólam szól, az könnyen elszigetel.”
Empátia a digitális zajban
A szakértő szerint a közösségi média másik veszélye, hogy érzéketlenné tesz. Ezzel kapcsolatban így fogalmazott:
„A dopamin-túlingerlés miatt egyre nehezebben érzünk együtt másokkal. Az extrém tartalmak tovább rontják ezt a helyzetet.”
Egy megdöbbentő példát is hozott:
„Nemrég New Yorkban egy ukrán lányt megszúrtak a metrón. A mellette ülő nő csak ránézett, majd elsétált. Hol van az empátia? Hol van az emberiesség?”
FREEPIK
AI mint barát és terapeuta
Fenwick szerint az AI lassan a kapcsolatok terébe lép. Egyrészt mentális támogatásként:
Az AI nem helyettesíti a terápiát. Ha terápiára van szükséged, menj szakemberhez. De ahol nincs hozzáférés pszichológushoz, ott átmenetileg segítség lehet.
Egy friss vizsgálatban egy terápiás célra fejlesztett LLM-chatbot empatikusabbnak tűnt a páciensek szemében, mint a humán terapeuta. Ezzel kapcsolatban így fogalmazott:
„Ez jól mutatja, merre halad a jövő, de további kutatások kellenek.”
Másrészt az AI érzelmi partnerként is megjelenik:
„Sokan furcsának tartják, ha valaki kötődik egy chatbothoz. Pedig ez nem új: mindig is kialakítottunk paraszociális kapcsolatokat hírességekkel, filmszereplőkkel. Az AI annyira emberinek hat, hogy már valódi interakcióként éljük meg.”
Fenwick szerint ez önmagában nem káros, ha egészséges keretek között marad, de veszélyes lehet, ha valaki saját „ideális” partnert programoz, aki sosem mond ellent:
A valódi szerelemhez a hibák és konfliktusok is hozzátartoznak. Ha ez hiányzik, gyengül a társas izomzatunk.
