Hogyan lehet párt találni 2025-ben? A szakértők válaszolnak

Tinder, Bumble, Hinge: az applikációk, amik az elmúlt évtizedben teljesen átalakították az ismerkedés folyamatát, és közben dollármilliárdos iparág épült belőlük. Hogyan randizunk, vagyis mit és kit keresünk 2025-ben?
Az előző évtizedekben még jellemző volt a bárpultoknál ismerkedni, de 2025-ben már csak elég lájkokat dobálnunk az online világban, ha valaki felé ki szeretnénk fejezni az érdeklődésünket.
Végtelen lehetőségek, vagy mégsem?
Az online ismerkedős applikációknak köszönhetően a 2010-es évek óta már nem is kell kimozdulni ahhoz, hogy akár egy másodperc alatt beszélgetni kezdhessünk valakivel. Jelenleg közel 350 millióan használnak valamiféle virtuális társkeresőt. Ezeknek a pozitívuma a gyors és más körülmények között talán soha nem létrejövő kapcsolatok teremtése. A mai világban már rengeteg sikertörténet kering az interneten és biztosan mindenki tud mondani példát a saját ismeretségi köréből is.
A Tindernek és társainak azonban lehetnek hátrányai is, elsősorban nehezíthetik azt, hogy mély kapcsolatok alakuljanak ki. A személyes kapcsolatteremtésben egyre kevesebb gyakorlattal rendelkező emberek a társkeresők miatt úgy érezhetik, hogy párkeresés szempontjából a lehetőségek tárháza végtelen. Ennek eredménye, hogy kevésbé keresik a megoldásokat, valamint inkább a gyors továbblépést választják, ami csalódáshoz, elmagányosodáshoz vezet.
Szakértőket kérdeztünk arról, hogy az online appok milyen hatással vannak a személyes kapcsolatokra, mit keresnek az emberek, és mire figyeljünk 2025-ben a társkeresésben. Benke Vali Leria, szexuálpszichológus és Sarkadi Bálint, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta szakértelmét kértük a trendek értelmezésében.
Instant ismerkedés, gyors kifutás
Az applikációk segítségével akár határokon és időzónákon, átívelve, egyszerűen és gyorsan lehet kapcsolatos teremteni. Pozitív oldaluk, hogy lehetőséget biztosítanak olyan embereknek is a találkozásra, akinek élethelyzete nem tenné lehetővé a személyes ismerkedést. A rossz hír, hogy a túlzott választék miatt kialakuló “mindig van jobb”, “majd a következő” hamis illúziója és a fizikai térből teljesen kikerült kapcsolódások negatívan befolyásolják a felhasználók önértékelését, elvárásait és kitartását egy kapcsolat kialakításában.
Benke Vali Leria:
A “van másik” érzés miatt sokszor már az első pillanatokban nem a nyitottság, kíváncsiság irányából közelítünk, hanem a kényelmetlenség elkerülése az elsődleges, pedig nem feltétlenül az a megfelelő partner, akivel mindenben egyezik az ízlésünk, véleményünk, hanem akivel a különbözőségeinket is jól tudjuk kezelni, összehangolni. Ráadásul a személyiségfejlődésünk szempontjából is fontos, hogy legyen mivel megküzdeni, valami, ami kibillent, más nézőpontot ad, mint amit megszoktunk. Megfelelő mértékben természetesen.
Önmagunk vizsgálata és határaink felállítása mellett a másik helyzetébe való empatikus belehelyezkedés sokat segíthet a kapcsolatok – baráti vagy szerelmi – fejlődésében. „Értékeinket hajlamosak vagyunk a másik hibáival összehasonlítani, ez pedig mindig aránytalan eredményekhez és nem biztos, hogy helyes következtetésekhez vezet.”
Őszinte kommunikáció vs. ghosting – vágyak és valóság
Egy, a Bumble által végzett, 40000 fős felmérésben Z- és Y-generációs résztvevők osztották meg randizási szokásaikat és elvárásaikat 2025-re. A válaszok alapján a társkeresésben a mélyebb kapcsolatok és az őszinte kommunikáció kerülnek előtérbe, miközben az emberek nagyobb figyelmet fordítanak saját és partnerük jövőbeli kilátásaira. Az intimitás fontos forrásaként nevezték meg a kitöltők a közös gondolkodást, az érdeklődést és közösséghez tartozást.
Sarkadi Bálint véleménye szerint: „Magyarországon is tapasztalható az őszinte kommunikáció és a mélyebb kapcsolatok felé fordulás, egyre többen keresik az őszinte és személyes bemutatkozásokat a felszínes, „tökéletes” profilok helyett. A hitelesség és az önazonosság értékesebb, mint valaha.”
Mindenki szeretne kapcsolódni, szeretet és figyelmet kapni, de ahogy a Bumble kutatás eredményei is mutatják, nem ezek megfogalmazással hanem gyakorlásával van inkább probléma. Benke Vali Leria rámutat, hogy
ezeket az igényeket jól el tudjuk mondani, mindezek mellett ugyanazon a platformon teljesen másképp viselkedünk. Mindenki ugyanarra vágyik és aztán mégis, sokak viselkedése ugyanannak a káosznak az irányába mutat. A fontos, hogy saját magamnak felteszem-e a kérdést, hogy én mit teszek annak érdekében, hogy úgy működjön egy ismerkedés, kapcsolat, ahogyan én azt szeretném. Képzeljem el hogy mit várok a másiktól és én vajon olyan vagyok-e?
A digitális világban zajló randizgatás során sokszor olyan lépéseket is megengedünk magunknak, amiket élőben, egy valódi találkozás során nem tennénk. Az online ismerkedést szinte kötelező jelleggel kísérő ki-kiderülő féligazságok, hazugságok, hirtelen megszakadt kapcsolatok sokakban okoznak olyan csalódásokat, amik nyomán az elköteleződéstől vagy ismerkedéstől való félelem és a szorongás is egyre erősödik. Az információ túltengés az életünk minden területén jelen van, így az online ismerkedés sem kivétel.
A leggyakoribb problémák közé tartozik a túl nagy választék miatti döntésképtelenség, a felszínes kommunikáció, a „ghosting” (amikor valaki egyik pillanatról a másikra eltűnik), az elköteleződéstől való félelem és az irreális elvárások
– tudjuk meg Sarkadi Bálinttól.
Szavaink, tetteink súlyát és másokra gyakorolt hatását sokszor nem mérjük fel, és az online beszélgetések könnyen félreértésekbe, kommunikációs zsákutcákba torkollhatnak. A virtuális tér és az opciók sokasága miatt elveszítjük az érzetet, hogy egy hús-vér egy másik emberrel kapcsolódunk és nem tartunk önvizsgálatot, amikor olyat csinálunk a másikkal, amit mi magunk is nehezen élnénk meg.
Végeláthatatlan görgetés helyett közösségi élmények
A szakértők szerint egyre inkább elmagányosodó világunkban azt egyértelműen látni, hogy valódi emberi kapcsolatokra, legyen az baráti vagy szerelmi nagyon nagy igény van. Negatív és pozitív hozadékaikkal együtt is biztos, hogy az applikációk 2025-ben is kihagyhatatlan terepei maradnak az ismerkedésnek, de nem mindegy, hogyan és mennyit használjuk ezeket. Benke Vali Leria szerint „a túl nagy választék nyomán fellépő kiégésre érdemes lehet szabályokat felállítani, csökkenteni az appok számát, az egy napon megnézett emberek számát, vagy időkorlátot adni (pl. 1 vagy 3 hónapig használni egy-egy applikációt, nem végtelenítve) így kevésbé érzi magát elárasztva a felhasználó.”
A valódi kapcsolatok kialakulására ösztönzően hathatna Sarkadi Bálint szerint a személyiségalapú algoritmusok bevezetése az applikációknál,
amelyek nem csupán a külsőségekre, hanem a közös értékekre és életcélokra is építenek. Az interakciók minőségének javítása – például az átgondoltabb kommunikációra ösztönző funkciók vagy az érdeklődési körök alapján történő kapcsolódás – szintén hozzájárulhatna a tartósabb kapcsolatok kialakulásához. A személyes találkozások elősegítése, például szervezett események vagy videós ismerkedési lehetőségek révén, szintén csökkenthetné a felszínes kapcsolatok dominanciáját.
Tinder vagy nem Tinder
Biztosan mindenki tud mondani legalább egy olyan ismerőst, aki egy drámai bejelentés után letörölte magát egy, vagy az összes applikációról, de a buzgó használók között is a “nincs egy normális ember” sokszor hangzik el baráti beszélgetések során mindkét nem képviselőinek szájából. Aki tapasztalja magán a megcsömörlöttség jeleit, a legjobban teszi, ha visszalép ezektől a platformokról, akik viszont továbbra is itt szeretnék megtalálni életük párját, azoknak érdemes lehet egy átgondoltabb, tudatosabb jelenlétre törekedni.
A társkereső appok biztosan az ismerkedés legnépszerűbb platformjai lesznek 2025-ben is, amiben úgy tűnik, hogy legjobb társunk az önismeret lehet.