Csodálatos történetek: íme 3 budapesti kiállítás, amit ne hagyj ki ősszel
Fotó: Szántó András
Az idei ősz különösen gazdag a képzőművészet kedvelői számára: három kiemelkedő tárlat tekinthető meg, amelyek más-más módon, de mind az emlékezés, a látás és az önreflexió kérdéseit állítják középpontba.
Santhó Imre elfeledett fotóművészetét most először fedezhetjük fel itthon; Czimra Gyula életműve a festői tisztaság és elmélyültség erejét mutatja meg; a KÉPEZŐ Galéria pedig kortárs alkotók segítségével gondolkodik az emlékezet szövetéről.
Elegancia és kísérletezés – Santhó Imre újrafelfedezése
Santhó Imre, azaz Imre von Santhó a 20. század első felének egyik legizgalmasabb magyar művésze volt: grafikus, illusztrátor, divatfotós és igazi világpolgár. Berlinben dolgozott az 1920–30-as években, divatmodellekkel és filmsztárokkal készített fényképeit rangos lapok közölték, miközben botrányt keltő aktrajzaival és kísérleti technikáival feszegette a határokat.
A Elegancia és kísérletezés című kiállítás a Capa Központban az első magyarországi bemutató, amely átfogó képet ad munkásságáról. A látványos divatfotók mellett grafikák és illusztrációk is helyet kaptak, bemutatva Santhó kifinomult esztétikáját és merész látásmódját.
Ahogy egy korabeli kritikus fogalmazott: „Santhó olyan divatképeket készít, amelyeket még azok is örömmel vizsgálnak, akiket a legkevésbé sem érdekel a divat.” Most végre itthon is láthatjuk, miért tartották ennyire különlegesnek.
View this post on Instagram
Árnyék nélkül – Czimra Gyula csendje és tisztasága
A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású tárlata Czimra Gyula életművét idézi meg, akit a 20. századi magyar festészet egyik legcsendesebb, mégis legmarkánsabb alakjaként tartanak számon.
Czimra a magányos alkotás híve volt: Párizstól Szentendréig és Rákoshegyig tartó útja során mindig a belső világot kutatta, miközben a külvilág zajától távol maradt. A kiállítás közel kétszáz művet vonultat fel – festményeket, grafikákat, szobrokat és gobelineket –, bemutatva, hogyan jutott el a romantikus realizmustól a geometrikusan letisztult, puritán szobabelsőkig.
Az „Árnyék nélkül” cím egyszerre utal képeinek világos, illúziómentes formáira és a művész jellemére: egyenes, árnyékok nélküli ember volt, aki a csendre hallgatva teremtett maradandót.
View this post on Instagram
Amire emlékszem – az emlékezet rétegei
Október 9-én nyílt meg a KÉPEZŐ Galéria Amire emlékszem című kiállítása, amely a kortárs magyar művészet egyik legérzékenyebb témáját, az emlékezetet állítja középpontba.
A tárlat Turi Lilla azonos című illusztrált könyvéből inspirálódik, amelyben a mindennapok apró történései és nagy életeseményei együtt alkotják azt a szövetet, amit emlékezetnek nevezünk. A kiállításon személyes és közös történetek, családi minták és női sorsok fonódnak össze, miközben a művek az identitás és a múlt feldolgozásának kérdéseit is vizsgálják. A kiállító művészek: Barabás Zsófi, Czene Márta, Cséffai Györgyi, Kelemen Annaróza, Lengl Orsolya, Németh Marcell, Nyári Bori, Osgyányi Sára, Reining Vivien, Sipos Eszter, Sléder Fanni, Szirmai Nóra
A KÉPEZŐ célja, hogy teret adjon az elmélyülésnek és a lelassulásnak – hogy a néző ne csak megfigyelője, hanem részesévé is váljon az emlékezés folyamatának. A tárlathoz több kísérőprogram is kapcsolódik: gyerekeknek szóló alkotófoglalkozás Barabás Zsófival, kurátori tárlatvezetések, és különleges élményt ígér Hámori Gabriella Art in Relax jógaóra-sorozata is, ahol mozdulat, vers és zene találkozik.
Az irodalmi esten Hámori Mácsai Pállal beszélget, míg a novemberi finisszázson a kiállító művészek közösen gondolkodnak majd a művek és az emlékezés viszonyáról.
A KÉPEZŐ így nemcsak kiállítást, hanem egy hónapokon át tartó, közösségi tapasztalatot kínál az időről, a múltról és a megőrzésről. A művészeket képviselő közreműködő galériák: Deák Erika Galéria, Faur Zsófi Galéria, INDA Galéria, The Space Contemporary Art Gallery, Szikra Képzőművészeti Bemutatóterem.
View this post on Instagram
