Vízesések a szomszédban – Négy ország természeti kincsei egy napnyira
Freepik
Ha a Kárpát-medencében élve vagy utazva valaki vízesést szeretne látni, nem kell a világ végére mennie. Alig néhány órányi autóútra Magyarországtól olyan látványos zuhatagok várnak, amelyek geológiai, természeti és történeti szempontból is különlegesek.
Ausztria, Szlovákia, Románia és Szlovénia mind kínál egy-egy gyöngyszemet: a Myrafälle, a Závojový vodopád, a Vadu Crișului-vízesés és a Rinka-vízesés nemcsak szépségük, hanem történetük miatt is figyelemre méltók.
Myrafälle – az osztrák Alpok tanösvénye
A Bécstől alig 80 kilométerre fekvő Muggendorf település határában található a Myrafälle, vagyis a Myra-patak vízesésrendszere. A patak a Gutenstein-Alpok mészkőrétegei között bukdácsol lefelé, mintegy 125 méteresszintkülönbségen. A víz karsztforrásokból ered, tehát a hegyek mélyéből tör a felszínre, ahol a mészkőből formált lépcsőkön és hasadékokon keresztül zúdul alá.
A vízesés ma is természetes, de az ember korán „megszelídítette”: már az 1800-as években malmokat és kis vízierőműveket építettek a környéken. 1885-ben az Osztrák Turista Klub (ÖTK) faösvényeket, lépcsőket és kilátókat alakított ki, így a Myrafälle Ausztria első hivatalosan is látogatható természeti látványosságai közé tartozott.
A helyszínen ma tanösvény vezet végig, információs táblákkal a karsztvizek útjáról és a környék élővilágáról. A hűvös mikroklímát mohapárnák és páfrányok uralják, nyáron is 3–5 fokkal hűvösebb a levegő, mint a völgyben. A Myrafälle így nemcsak természeti látványosság, hanem biológiai menedék is, több ritka növény élőhelye.
View this post on Instagram
Závojový vodopád – a Szlovák Paradicsom legmagasabb vízesése
A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park (Slovenský raj) tele van kisebb-nagyobb zuhatagokkal, de közülük messze kiemelkedik a Závojový vodopád, vagyis a „Fátyol-vízesés”. A Sokolia dolina (Sólyom-völgy) szurdokában található, és 70 méteres magasságból, több lépcsőben zúdul alá a Velký Sokoli potok vizével. Ez a park legmagasabb vízesése.
A víz mészkőben vájta ki a szurdokot, a sziklafalak pedig tele vannak apró repedésekkel, hasadékokkal, ahol mohák, páfrányok és apró virágos növények kapaszkodnak. A szurdok télen-nyáron nedves mikroklímájú, ezért sok ritka rovar- és madárfajnak ad otthont.
A túra a Závojovýhoz nem könnyű: a látogatók vaslétrákon, láncokon és pallókon haladnak felfelé, a patakot többször keresztezik. Az 1960-as években kiépített útvonal ma is kihívás, de lenyűgöző élmény – főleg tavasszal, amikor az olvadó hó miatt a vízesés ereje megsokszorozódik.
A „fátyol” elnevezés nem véletlen: napsütéses időben a zuhatag finom permete szivárványos fátyollá változik, és a zúgó víz hangja teljesen betölti a völgyet.
View this post on Instagram
Vadu Crișului – a Körösrév sziklái között zuhanó víz
A Vadu Crișului-vízesés (magyarul Körösrévi-vízesés) a romániai Sebes-Körös (Crișul Repede) szurdokvölgyében található, az Apuseni-hegység nyugati peremén. A víz a Vadu Crișului-barlangból tör elő, majd 9 métert zuhan a folyóba. A vízesés a Cheile Crișului Repede természetvédelmi terület része, amelyet 1955-ben nyilvánítottak védetté.
A barlangot Czárán Gyula magyar természetvédő és barlangkutató fedezte fel 1903-ban, és már ekkor is kiemelte, hogy a vízesés és a barlang együtt ritka karsztos jelenséget alkot. A barlang kb. 1,5 km hosszú, és turisztikailag is látogatható: cseppkövek, jégképződmények és denevérkolóniák találhatók benne.
A vízesés vizét a hegy belsejében gyűjtött karsztvíz táplálja, amely egész évben közel azonos hőmérsékletű (10–11 °C). A sziklafalból közvetlenül előtörő, majd a folyóba csapódó zuhatag hangja betölti az egész szorost – nem véletlenül hívják a helyiek „a Körös szívverésének”.
View this post on Instagram
Rinka-vízesés – a Savinja forrása
A Rinka-vízesés Szlovénia egyik legismertebb természeti kincse, a Logar-völgy (Logarska dolina) végében található. A Savinja folyó forrásaként tartják számon: a víz a hegyekből előtörve 105 méteres teljes magasságból zuhan alá, amelyből a leghosszabb szabad esés 90 méter.
A zuhatag triász kori dolomit- és mészkőrétegeken alakult ki. A víz eróziós munkája ma is jól látható: a zuhatag alatt kerek, „tál alakú” mélyedés formálódott, innen ered a név is, hiszen a rinka szlovénül „karikát” vagy „gyűrűt” jelent.
A Rinka különösen látványos tavasszal, amikor az olvadó hó miatt megnő a vízhozam, az őszi levelek gyűrűjében is csodál látvány, sőt, télen is kedvelt célpont – ilyenkor jégoszlopként fagy meg, amelyet jégmászók használnak edzésre. A vízesés fölött található a híres Orlovo gnezdo („Sasfészek”) nevű kilátó és kávézó, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Logar-völgyre.
A Rinka a Logar-völgy Tájvédelmi Park része, és Szlovénia nemzeti természeti szimbólumai között tartják számon.
View this post on Instagram
