Menstruációs szegénység – és a szervezetek, akik tesznek ellene
Forrás: Freepik
A menstruációs szegénység nem pusztán anyagi hiány, hanem a női testhez, méltósághoz és egyenlő esélyekhez való viszonyunk tükre. Bár gyakran láthatatlan marad, Magyarországon is nők és lányok tízezreinek mindennapjait befolyásolja, az iskolai jelenléttől az egészségügyi állapotig.
Az elle.hu cikke nyomán olyan civil szervezetek munkáját mutatjuk be, amelyek a tabuk ledöntésén és a rendszerszintű változáson dolgoznak.
A női méltóságról van szó
A menstruációs szegénység kifejezés első hallásra gazdasági problémának tűnik, valójában azonban jóval összetettebb jelenséget takar. Nem csupán arról szól, hogy valaki megengedheti-e magának a menstruációhoz szükséges higiéniai eszközöket, hanem arról is, hogy milyen társadalmi, kulturális és infrastrukturális környezetben éli meg a női test természetes működését.
Ahogy az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője, L. Ritók Nóra fogalmaz:
„A női méltóságról, illetve elsősorban a női önrendelkezésről van szó.”
A menstruáció és a szegénység külön-külön is tabusított témák, együtt pedig még erősebben kapcsolódnak a szégyenhez és a hallgatáshoz. Ez a hallgatás pedig nagyon is kézzelfogható következményekkel jár.
Amikor a test „kínos üggyé” válik
A társadalmi kettős mérce szinte minden szinten megjelenik. Miközben egy sebkezelő krém reklámjában piros vér látható, az intim higiéniai termékeket bemutató hirdetésekben a menstruációt még ma is kék folyadék helyettesíti. A munkahelyeken – ahol egyáltalán létezik menstruációs szabadság – sok nő inkább nem él vele, nehogy magyarázkodnia kelljen.
A fejlődő országok egyes térségeiben mindehhez társadalmi kirekesztés, fizikai elzárás és súlyos egészségügyi kockázat társul, de a probléma korántsem áll meg a globális határoknál. Magyarországon is nők és lányok tízezrei élnek menstruációs szegénységben, pontos adataink reprezentatív kutatások hiányában azonban nincsenek, ez már azonban önmagában is sokatmondó tény.
Gazdasági bizonytalanság idején a nők gyakran saját szükségleteiket szorítják háttérbe a család érdekében. A menstruációval járó kiadások így csendes, kimondatlan spórolássá válnak. A leginkább érintettek ugyanakkor a halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő csoportok, ahol az érintettség aránya becslések szerint akár a 90 százalékot is meghaladhatja.
View this post on Instagram
Több, mint termékhiány
A menstruációs szegénység nem merül ki abban, hogy nincs betét vagy tampon. Ide tartozik a tiszta víz hiánya, a megfelelő tisztálkodási lehetőségek, a biztonságos, intim tér hiánya és az ismeretek korlátozott hozzáférése is.
A Motiváció Műhely munkatársa, Steigler Anett szerint:
„Ez egy több összetevős probléma. Nemcsak a termékek hiányáról beszélünk, hanem az infrastruktúráról, a tisztálkodási lehetőségekről és az információhiányról is.”
Ezek a hiányok különösen a serdülő lányok számára megterhelők, akiknél a szégyenérzet, a félelem és a kirekesztettség élménye gyakran az iskolai hiányzásokban és mentális terhekben jelenik meg.
View this post on Instagram
Civil válaszok egy rendszerszintű problémára
Az elmúlt évtizedben Magyarországon is egyre több civil szervezet kezdett foglalkozni a menstruációs szegénység kérdésével. Bár átfogó, reprezentatív hazai adatok továbbra sem állnak rendelkezésre, a terepen dolgozó szakemberek tapasztalatai egy irányba mutatnak: a probléma sokkal szélesebb rétegeket érint, mint azt korábban gondoltuk.
Az Igazgyöngy Alapítvány már a 2010-es évek elején felismerte, hogy a menstruációhoz kapcsolódó hiányállapotok közvetlenül hatnak az iskolai jelenlétre és a lányok életútjára.
„Több mint tíz éve láttuk meg azt a mintázatot, hogy menstruáció idején a generációs szegénységben élő lányok közül sokan egyszerűen nem mennek iskolába” – mondja L. Ritók Nóra. „Amikor rákérdeztünk az okokra, kiderült: nincs pénzük betétre, ezért inkább otthon maradnak.”
A Motiváció Műhely Szegeden és környékén a menstruációs szegénységet a fenntarthatóság és az edukáció felől közelíti meg. 2021 óta mosható betéteket biztosítanak a tanodájukba járó fiataloknak, amit rendszeres foglalkozások kísérnek.
„Nem csak terméket adunk át, hanem tudást is” – hangsúlyozza Steigler Anett. „A menstruációról, a test működéséről és a szexuális egészségről való nyílt beszéd hosszú távon hoz valódi változást.”
A Baptista Szeretetszolgálat a Felzárkózó Települések program keretében a leghátrányosabb helyzetű térségekben dolgozik, folyamatos jelenléttel és bizalmi kapcsolatokra építve.
„Egészen elképesztő kényszermegoldásokat látunk” – mondja Bégányi Nóra, szakmai koordinátor. „Zokni, rongy, zsebkendő pótolja a betétet, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent, de a szégyenérzet miatt sokan nem mernek segítséget kérni.”
View this post on Instagram
Társadalmi összefogás és láthatóság
2025-ben példátlan médiapiaci együttműködés indult a MENSZ kampány keretében: a Central Médiacsoport kezdeményezésére több meghatározó szerkesztőség – köztük az ELLE, a Glamour, a WMN és a Női Váltó – közösen igyekszik tabudöntő párbeszédet indítani, miközben országos adománygyűjtést is szervez a Baptista Szeretetszolgálattal együttműködésben. Itt található a gyűjtőpontok listája.
Magyarországon mára több civil és szervezeti kezdeményezés dolgozik a menstruációs szegénység enyhítésén: az egyik, legtöbb közösségi média figyelmet kapott a 2018-ban indult #nemluxustáska kampány egy civil adománygyűjtő mozgalom, amely önkéntesek által felajánlott női táskákba tett intim higiéniai termékeket juttat el rászoruló nőknek.
A Magyar Vöröskereszt Lányból nővé programja, a P&G támogatásával higiéniai eszközökkel és edukációval támogatva menstruáló lányokat több száz iskolában.
A Tesco Menstruáció nem luxus kezdeményezése platformot teremt a tudatosság növelésére és adománygyűjtésre, miközben a saját munkatársak és vásárlók számára is elérhető támogatási lehetőségeket kínál, a „méltóságteljes menstruáció” megélésének lehetőségét akarja megteremteni, ami mindenkit megillet.
Az Ökofem és a Zöld Fordulat közös, menstruálni drága kampánya keretében jelenleg közösségi események és menstruációs eszközök gyűjtése is zajlik.
View this post on Instagram
A menstruációs egészség mint alapjog
A szakmai diskurzusban egyre inkább a „menstruációs egészség” fogalma kerül előtérbe. Ez nemcsak termékekről szól, hanem tiszta vízről, megfelelő infrastruktúráról, egészségügyi ellátásról, oktatásról és megbélyegzésmentes környezetről. Arról az alapvető jogról, hogy a menstruáció ne hátrány, hanem a női élet természetes része lehessen.
A civil szervezetek munkája azt mutatja: ahol van jelenlét, tudás és empátia, ott valódi változás indulhat el. De a hosszú távú megoldáshoz a társadalom egészének felelősségvállalására van szükség.
