Hűsölés extrákkal: hat hazai barlang, ahol nemcsak elviselhető a hőség, de élmény is vár

Vannak helyek, ahová nem elutazunk, inkább alámerülünk. Magyarország barlangjai nem csupán geológiai csodák, hanem külön világok: hűvös, párás, időtlen terek, ahol minden cseppkő évszázadokat mesél, és ahol a nyári kánikuláról is elfeledkezhetünk egy időre. Egyesek legendás mélységükről híresek, másokat a gyógyító levegő, a sziklába dermedt növénylenyomatok vagy a gyerekbarát túraútvonalak tesznek különlegessé. A Csodásmagyarország.hu hat olyan hazai barlangot mutat be, amelyek különböző arcait formálják meg ugyanannak a föld alatti univerzumnak.

Paplika és denevérek: az Abaligeti Barlang

A Mecsek szívében, Abaliget határában nyílik a barlang, amelynek minden szeglete mesél a múlt titkairól. Az előüreg külön történetet őriz: a 18. században a falu plébánosa, Riedl Antal ideiglenes pincének használta, innen ered a ma is ismert Paplika elnevezés. Később a kíváncsi helyiek és vállalkozó kedvű molnárok felfedezőként merészkedtek be a sziklákkal elzárt járatokba. Az első részletes térképet 1819-ben készítették, és bár a barlang egykori cseppkőkincsének jelentős része az idők során elpusztult, ma is lenyűgöző formakincset rejt.

A barlang története tele van újrakezdésekkel: az 1800-as években már belépőjeggyel, vezetett túrákon járták, majd az 1950-es évekre szinte feledésbe merült. 1957-ben villanyvilágítással és biztonságos járdákkal újra megnyitották, 2001 óta pedig modern, mégis természetközeli berendezésekkel várja a látogatókat a Duna–Dráva Nemzeti Park kezelésében.

2004-ben a barlang bejáratától néhány méterre álló, egykor turistaházként működő épületben megnyílt Magyarország egyetlen, denevéreknek szentelt tematikus kiállítása, a Denevérmúzeum. A tárlat lenyűgöző fotókkal, makettekkel, preparált példányokkal, interaktív térképpel és számítógépes ismertetőkkel enged bepillantást ezeknek a titokzatos, védett állatoknak az életébe. A látogatók megismerhetik a magyarországi denevérfajokat, élőhelyeiket, táplálkozási és szaporodási szokásaikat, sőt, a denevérkutatás történetébe és eszközeibe is betekintést nyerhetnek.

Föld alatti kőszobrászok birodalma: az Aggteleki cseppkőbarlang

Ha van hely Magyarországon, ahol a föld alá lépve időutazásban lehet részünk, az az Aggteleki-cseppkőbarlang, hivatalos nevén Baradla-barlang. A több mint 25 kilométer hosszú barlangrendszer nemcsak hazánk, hanem egész Közép-Európa egyik legimpozánsabb föld alatti világát rejti, és 1995 óta méltán szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A járatok egy része a szlovák határon túlra is átnyúlik, így szó szerint határokon átívelő természeti csoda várja az érkezőket.

A barlang története 230 millió évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a mai Aggtelek helyén még tenger hullámzott. Az egykori vízi élőlények meszes váza rétegekben rakódott le, majd összetömörödve mészkővé alakult. A földmozgások széttöredezték, megemelték a kőzetet, a repedéseken átszivárgó víz pedig lassan, türelmesen vájta a járatokat, melyek néhol tágas termekké szélesedtek. Így született meg az a különleges, föld alatti világ, amelyet ma sétálva, vagy akár overallba bújva, sisakkal a fejünkön fedezhetünk fel.

A barlang legnagyobb attrakciói a cseppkövek, ezek a természet által formált kőszobrok. A mennyezetről lecsüngő karcsú függők, a talajból feltörő állócseppkövek és a közöttük évezredek alatt összeérő oszlopok mesélik el a víz lassú, kitartó munkáját. A föld alatti birodalomban állandó a hőmérséklet, 10 °C körül mozog, a páratartalom pedig eléri a 100 százalékot. A felszíni világ zajától elszakadva itt a vízcseppek kopogása, a föld illata és a kőbe dermedt idő kíséri a látogatót. Akár a kiépített, vezetett túrák kényelmes útvonalát választjuk, akár barlangász-élménytúrára vagy barlangkoncertre vállalkozunk, az Aggteleki-cseppkőbarlang életre szóló kalandot ígér.

Visit Hungary

Lillafüred rejtett kincse: az Anna-barlang

A Szinva-vízesés csobogása és a Hámori-tó tükre között, a Palotaszálló alatt bújik meg az Anna-barlang, amely nemcsak Magyarországon, de a világon is ritkaságnak számít. Különlegessége, hogy nem a megszokott karsztosodás, hanem a Szinva-forrás vizéből kivált mésztufa alakította ki: a barlang járatai egyidősek magával a kőzettel, amely 150–200 ezer éve kezdett formálódni, és ma is folyamatosan változik.

A mindössze 208 méteren bejárható szakasz egy félórás, vezetett túra során fedezhető fel, ahol a látogatók nemcsak különleges cseppkőképződményekre, hanem megkövesedett növényi maradványokra is rácsodálkozhatnak. A barlangban élő denevérek – köztük a nagy- és kis patkósorrúak – csendben figyelik az érkezőket, így fotózni csak vaku nélkül engedélyezett.

Az Anna-barlang hőmérséklete egész évben +10 °C, ezért nyáron hűs menedéket kínál, télen pedig meglepően enyhe. A természetes szépség mellett egy kis titkot is őriz: lezárt területén fakad az Anna-forrás, amely Miskolc ivóvízellátásában játszik fontos szerepet.

Visit Hungary

A kutya nyomán felfedezett csoda: A Szent-István barlang

Lillafüred további izgalmas látványossága a fokozottan védett Szent István-barlang, amelynek története egy kalandos mentőakcióval kezdődött. A legenda szerint egy szerencsétlenül járt kutya esett bele a felső nyíláson keresztül az üregbe, és a vonyítása vezette el ide a helyieket. A későbbi „Kutya-lyukból” indult Kadić Ottokár felfedezőútja 1913-ban, amelynek köszönhetően ma mi is gyönyörködhetünk a barlang kincseiben.

A 1514 méter hosszú, időszakos forrásbarlangból 170 métert járhatunk be a vezetett túrák során, amely oda-vissza 340 méternyi csendes, hűvös kalandot jelent. A Fekete-terem különleges szerepet kapott: gyógyászati céllal használják, a tiszta, hűvös levegő segíti a felső légúti problémákkal küzdőket. A barlang járataiban évszázadok munkáját dicsérő cseppkövek és oldásformák várják a látogatókat, télen pedig nyolcféle denevér választja ezt a helyet téli szállásául. A II. világháború idején a barlang óvóhelyként is szolgált, és ma is találni letört cseppköveket, amelyek az akkori idők nyomait őrzik.

A Szent István-barlang bejárata könnyen megközelíthető a Miskolcról Egerbe vezető bükki út mentén, alig 500 méterre a Palotaszállótól. A villanyvilágítással kiépített szakaszon utcai ruhában is kényelmes a séta, miközben a barlang állandó hűvöse, a történelem és a természet egyszerre vesz körül bennünket. A lillafüredi barlangokhoz vezető út még izgalmasabb, ha Miskolc-Diósgyőrből erdei vasúttal érkezünk a hegyvidéki pihenőhelyre.

Visit Hungary

Mesebeli mélységek Budapest alatt – a Pál-völgyi-barlang

Kevés olyan világváros van, amely szó szerint is tartogat titkokat a felszín alatt. Budapest azonban ilyen. A Pál-völgyi-barlang, hazánk leghosszabb barlangrendszerének része a város szívében rejtőzik, mégis más dimenzióba repít: cseppkövek, hasadékok, földtörténeti lenyomatok és természetesen legendák között vezet az út. A mintegy 31 kilométeres, folyamatosan kutatott rendszerből 500 méter látogatható, vezetett túra keretében.

A monda szerint a barlang története egy birkával kezdődött. Az állat alatt beszakadt a föld 1904-ben, felfedve a titkos járatokat a Szépvölgyi úti kőfejtőnél. Azóta lépcsők, világítás, látogatóközpont és egyre bővülő feltárások mesélnek a földalatti világról. A Pál-völgyi–Mátyás-hegyi–Harcsaszájú összeköttetés révén ez ma Magyarország leghosszabb ismert barlangja.

A túra során útba ejthetjük Meseországot, a Színháztermet, és belekiabálhatunk a Boszorkánykonyhába is. A kalcitkristályok, ősi kagylólenyomatok és cseppkövek mellett a barlang földtani múltjáról is hallhatunk – például, hogy a mészkő az egykor itt hullámzó tenger élőlényeinek vázaiból alakult ki. A túrák óránként indulnak, 50 perc hosszúak, 11 °C-os állandó hőmérséklettel. Aki figyel, mesehősöket lát a sziklaalakzatokban, és talán még választ is kap a konyhába kiáltott kívánságára.