Három kiállítás, ami távoli tájakra repít
Freepik
Három budapesti kiállítás különböző nézőpontokból közelít az emlékezet, az identitás és az örökség kérdéséhez. Személyes családtörténetek, építészeti életművek és szimbolikus világképek rajzolnak ki eltérő, mégis egymással párbeszédben álló kulturális tereket.
Íme néhány remek kiállítás. A bemutatott tárlatok a múlt feldolgozásának különböző formáit helyezik fókuszba: az egyéni emlékezéstől a kollektív kulturális örökségen át a szellemi világképekig. A PHOnó a vietnámi diaszpóra női történeteit egy élő, közösségi kutatás keretében teszi láthatóvá. Az Időtlen modernitás a magyar építészek sanghaji munkásságán keresztül vizsgálja a kulturális kapcsolatok és a modernitás történeti rétegeit, míg az Ég és Föld között a térképek és bibliai motívumok vizuális nyelvén keresztül reflektál az ember helyére a világban.
PHOnó – a vietnámi női örökség fonalán
Helyszín: Susuka
A PHOnó kiállítás a vietnámi női örökség személyes és közösségi dimenzióit mutatja be, családi archívumokon, visszaemlékezéseken és hangfelvételeken keresztül. A tárlat anyagát a vietnámi diaszpóra leszármazottainak folyamatos kutatása alapozza meg: a családtörténetek feltárása nem lezárt folyamat, hanem jelenleg is zajló munka, amelyben újabb dokumentumok és emlékek kerülnek elő.
A kiállítás központi motívuma a női gondoskodás és a túlélés tapasztalata, amely generációkon átívelően formálta a vietnámi családok életét. A térhasználat is szimbolikus: a pince a vietnámi háború óvóhelyeinek emlékét idézi, ahol a mindennapi élet – születések, étkezések, családi rítusok – sokszor a föld alá szorult. A PHOnó vizuális elemei a narratívák kísérői, a hangsúlyt a személyes történetek, a női tapasztalat testi és társadalmi aspektusai kapják. A tárlat végén a „Generációs visszhang” panel a második generáció identitáskérdéseit és a diaszpóra folytonosságát vizsgálja.
A kiállítás megtekinthető: 2026. január 9-ig
View this post on Instagram
Időtlen modernitás – magyar építészörökség Sanghajban
Helyszín: Budapesti Kínai Kulturális Központ
Az Időtlen modernitás a 20. század eleji Sanghaj városképét alakító magyar építészek – Hudec László, Gonda Károly, Mátrai Béla és Sömjén Rudolf – munkásságát mutatja be. A kiállítás elsőként tárja fel egységben a Hudec- és Gonda-iroda életművét, és azt a szakmai közeget, amelyben a magyar tervezők a modern Sanghaj karakterét formálták. A bemutatott épületek – köztük a Park Hotel, a Grand Theatre, a Cathay mozi vagy a Sun Sun áruház – ma is meghatározó elemei a metropolisznak, sokuk műemléki védelem alatt áll.
A tárlat kiemeli a magyar építészek szerepét a kínai modern építészet alakulásában: az európai modernizmus elemeit úgy adaptálták, hogy közben érzékenyen építkeztek a helyi hagyományokból. Archív fotók, tervrajzok, eredeti dokumentumok és személyes tárgyak rajzolják ki a korszak városfejlesztésének dinamikáját és az egykori sanghaji magyar diaszpóra életét. A modern prezentációs eszközök – digitális felületek, interaktív installációk – kortárs nézőpontból teszik átélhetővé a történeti anyagot. A következő hetekben több kapcsolódó programmal is készülnek: szakmai beszélgetésekkel, filmvetítéssel, oktatási programokkal, valamint gasztronómiai és zenei eseményekkel.
A kiállítás megtekinthető: 2026. január 22-ig.
View this post on Instagram
ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT – Térképek, világképek és a Biblia
Helyszín: Képező Galéria
Az Ég és Föld között című válogatás három grafikusművész – Ágotha Margit, Gácsi Mihály és Rékassy Csaba – munkáin keresztül vizsgálja a világ térképszerű és bibliai alapú értelmezését. A kiállítás arra a kérdésre keres választ, hogyan lehet egyetlen grafikai felületen megjeleníteni az univerzum szerkezetét, a hit és tudomány találkozását, valamint a 20. század emberének világképét.
Ágotha Margit kompozíciói a középkori kozmográfiák és barokk térképek hagyományát folytatják, az égi és földi szférát egybefoglaló ikonográfiával. Rékassy Csaba grafikái a reneszánsz csillagtérképek és az űrkorszak technikája között teremtenek vizuális hidat, míg Gácsi Mihály a bibliai történetek kortárs, a hidegháború korszakára rezonáló olvasatait jeleníti meg. A művek jelentős része az Ágotha–Rékassy hagyatékból, illetve magángyűjteményekből és múzeumi anyagból származik.
A kiállítás megtekinthető: 2026. február 12-ig.
View this post on Instagram
