Megnyitják a veszprémi érseki palota könyvtárszobáját a magyar kultúra napja alkalmából
Illusztráció: Shutterstock
Ha érdekel a történelem és az irodalom, ez egy remek program lehet számodra.
Megnyitják a veszprémi érseki palota könyvtárszobáját a látogatók előtt a magyar kultúra napja alkalmából, január 24-én. A közelmúltban megújult Koller-könyvtár ritkaságait vezetett séták alkalmával tekinthetik meg az érdeklődők, köztük egy 1550-ből származó díszes Bibliát – tájékoztatta az érsekség által megbízott médiaügynökség hétfőn közleményben az MTI-t.
A veszprémi érseki palota északi szárnyában lévő barokk könyvtárszobát a várnegyed megújításának részeként restauráltak, a kötetek nemrég kerültek vissza a polcokra.
A több száz éves, mintegy 2200 könyvritkaság és a bútorzat védelme érdekében a hőmérsékletet és a páratartalmat megadott szinten tartják a helyiségben, ezért csak kiemelt alkalmakon nyitják meg a látogatók előtt – áll a közleményben.
Sétával is várják az érdeklődőket
Az érdeklődők január 24-én 10 és 18 óra között megtekinthetik a Biró-Giczey-házat és kiállításait, valamint részt vehetnek a Szent Mihály Főszékesegyház terein végigkalauzoló sétán, délután az érseki palotát és a Gizella-kápolnát is megnézhetik vezetett séta keretében.
Az érseki palotát építtető Koller Ignác műveltségéről és könyvszeretetéről árulkodik, hogy a könyvtárnak otthont adó helyiség közvetlenül a főpásztori lakrész és a püspöki magánkápolna között kapott helyet.
A polcokon sorakozó 2225 kötet közül 708 Koller Ignác püspöké, 58 Padányi Biró Márton püspöké volt, több könyv pedig az 1777-ben püspökké szentelt Bajzáth József, valamint a főpásztori székben őt követő Rosos Pál Sándor gyűjteményéből származik – írták.
A Koller-könyvtár gyűjteménye főként 16-18. századi kötetekből áll, ám 19. század elejéről származó könyvsorozatokat is találhatunk a polcokon. Félszáz antikva, vagyis 1500-1600 között nyomtatott kötet is része a könyvtári állománynak, amelyek közül a legrégebbi 1502-es
– közölte Karlinszky Balázs, a Veszprémi Érseki Könyvtár és Levéltár igazgatója.
Ezt a különleges darabot is érdemes látni
A könyvtárszoba egyik legértékesebb darabja egy 1550-es, díszes lyoni Biblia, de különleges az az 1574-es metszetgyűjtemény is, amely antik és humanista írók, tudósok síremlékét – többek között Janus Pannoniusét – mutatja be, akinek egy epigrammája is szerepel a kötetben.
A Koller-könyvtár nem csupán a könyvritkaságok miatt egyedülálló: ez az érseki palota egyik érintetlen része, amelyet az elmúlt 250 évben egyszer sem alakítottak át. A bejárat fölött Koller Ignác portréja látható, amelyet Franz Anton Palko osztrák festőművész készített.
A könyvtár dísze a terem eredeti, 18. századi aranyozott hársfa csillárja, amelyet soha nem alakítottak át elektromos rendszerűre.
Az értékes, több mint két és fél évszázados berendezést a farestaurátorok az elmúlt időszakban aprólékos munkával újítottak meg, restaurálták a mennyezetig érő polcrendszert, a faburkolatot, a belső ablakszárnyakat és -tokokat, valamint a könyvtárszoba parkettáját és bútorait is, így a látogatók eredeti pompájában csodálhatják meg a Koller-könyvtárat – írták.
